Az expótelkeket 2000-ben kétmilliárd forintért vette meg a TriGránit érdekeltségi körébe tartozó Dunapark Sétány Ingatlanfejlesztő Kft., de hogy most mennyiért adták tovább Demjánék, az üzleti titok. Azt viszont megerősítették a cégnél a hírt közlő napi.hu-nak, hogy a Trigránit a központ megépítésében is szívesen részt venne.

Az nem kérdés, hogy a fővárosnak szüksége van egy nagy, négy-ötezer fő befogadóképességű kongresszusi központra, amely jelentős világkonferenciák lebonyolítására is alkalmas, azonban a kivitelezésre eddig még sosem volt meg a szükséges pénz. A Trigránit viszont már hosszú ideje gondolkodik a projektben, 2005-ben ajánlatot is tett az akkori kormánynak a központ megépítésére. Akkor a terveket 460 millió forintért adták volna át, az állam pedig egy eurós jelképes összegért kapta volna meg hozzá a 12 ezer négyzetméteres telket. Az ügylet nem jött létre.

Az új budapesti kongresszusi központ építését Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban, a tavaszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében jelentette be, s egyben a helyszínt is megjelölte, a Millenniumi Városközpontban. Innentől fogva sok választás már nem volt, a szabad expótelkek közül a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája melletti volt még felhasználható a monstre építkezéshez.

Az új épület beruházási költségét 2000-ben még kétmilliárd forintra becsülték, ám ma már ennek akár tízszeresébe is kerülhet. A költségek egy részét a kormány uniós forrásokból kívánja fedezni. A kormány azonban annyira elszánt az építésben, hogy akár uniós támogatás nélkül is megvalósítja a konferenciaközpontot - mondta korábban Fürjes Balázs, a kiemelt fővárosi beruházások kormánybiztosa a Népszabadságnak.

A konferenciaközpont előkészítéséről egy 2013. november végi kormányhatározat rendelkezik: felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján -– azonnal tegyen javaslatot a beruházás megvalósítására legalkalmasabbnak ítélt ingatlanra, és tegye meg az állami építési jogosultság biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket emlékeztet a napi.hu.

A tárcavezetőnek az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos közreműködésével ki kell dolgoznia a megvalósítás részletes jogi és pénzügyi konstrukcióját, amely biztosítja, hogy a beruházás - a megfelelő közbeszerzési forma keretében - állami beruházásként valósuljon meg, valamint a megvalósuló építmény állami tulajdonba kerüljön.

A főváros pesti Duna-partjának egyik legelhanyagoltabb szakasza volt a Petőfi-híd és a Dél-pesti vasúti híd által határolt egykori ferencvárosi teherpályaudvar területe – írja az Építészfórum.hu. A térség akkor került először a figyelem fókuszába, amikor az 1992-re tervezett Expo részének szemelték ki (először, mint kiállítási területet – majd pedig az Expo finanszírozásait segítő – ún. Expo-telkek zónáját).

A sajnálatos módon elmaradt Expo egyik nyeresége lett, hogy a korábban elmozdíthatatlannak hitt teherpályaudvart felszámolták. Azóta lassan, de biztosan benépesültek a telkek, és elmondható hogy Demján Sándor nem csinált rossz üzletet a telkek akkori megvásárlásával és beépítésével.