Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban - jelenti a statisztikai hivatal. Ezalatt a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok, az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Összességében 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek az előző évhez viszonyítva - írja a KSH. Egy hónap alatt – 2014. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal mérséklődtek.

A Portfólió a 0,9 százalékos csökkenési értéket meglepően alacsonynak nevezi.

Az élelmiszerekért átlagosan 0,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (4,9 százalék), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (3,1 százalék) és a sajt (1,1 százalék) ára. Nőtt a tojás (2,9 százalék), valamint az étolaj (1,8 százalék) ára. A ruházkodási cikkek átlagosan 0,4 százalékkal drágultak egy hónap alatt.

A szolgáltatások ára nem változott. Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,4 százalékkal csökkent az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,3 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért és a háztartási energiáért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

12 hónap alatt, 2013. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal csökkent. Ezen belül esett a cukor (19,6 százalék), az étolaj (5,2 százalék), az idényáras élelmiszerek (4,5 százalék), valamint a liszt (3,9 százalék) ára. Drágult többek között a tojás (3,9 százalék), a csokoládé, kakaó (1,7 százalék) és a tej (1,2 százalék). A szolgáltatások átlag másfél, a szeszes italok, dohányáruk 1,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokon belül a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,3 százalékkal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal mérséklődött. Az egyéb cikkekért 4,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ezen belül a járműüzemanyagok ára 10,4 százalékkal csökkent.

A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2, a tartós fogyasztási cikkeké 0,1 százalékkal mérséklődött. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (5,4 százalék). Ezen belül a vezetékes gázért 6,5, az elektromos energiáért 5,7, a távfűtésért 5,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. decemberhez viszonyítva.

2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a háztartási energia ára esett, 11,7 százalékkal. Árcsökkenés következett be a ruházkodási cikkek (0,7 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (0,5 százalék), az egyéb cikkek (0,5 százalék), valamint az élelmiszerek (0,4 százalék) esetében. A szeszes italok, dohányárukért átlagosan 6,2, a szolgáltatásokért 1,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Az EU 28 tagországában 2014. novemberben a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlag 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2013. novemberben. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (1,9 és 1,2 százalékkal), míg a legnagyobb drágulás Romániában, valamint Ausztriában (másfél-másfél százalék) következett be novemberben.Az üzemanyagárak esése és az élelmiszerárak csökkenése húzta lefelé az inflációt decemberben az MTI által szerdán megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, még hónapokig maradhat a defláció Magyarországon.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzőjét nem lepte meg a decemberi inflációs adat, amit nagyban befolyásolt az üzemanyagárakba begyűrűző olajáresés, illetve az élelmiszerárak csökkenése. Az idei év kérdése, hogy mikor és milyen szinten áll meg az olajár meredek zuhanása, illetve mennyire lesz tartós ez az alacsony szint - vélekedett. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: számoltak az olajáresés hatásaival, valamint az alacsonyabb mezőgazdasági termelői árak miatt leesett élelmiszerárakkal.

Ugyanakkor a fogyasztói árakat szintén befolyásolta, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban egyaránt tovább mérséklődtek az árvárakozások. Ez azt mutatja, hogy a nyomott üzemanyag- és az élelmiszeráraknak másodkörös hatása is van és általános árcsökkenési tendenciát okoz - tette hozzá. Mindkét elemző úgy vélte, még hónapokig maradhat a defláció Magyarországon.

Az olajárak meredek zuhanása Közép- és Délkelet-Európa gazdaságainak zömében deflációt okoz legalább a következő néhány hónapban, Magyarországon pedig az idei egész évi átlagos infláció várhatóan negatív lesz - jósolták a decemberi magyar inflációs adatok szerdai ismertetése után londoni pénzügyi elemzők. A KSH által mért 0,9 százalékos árcsökkenéssel szemben a londoni elemzői közösség előzetesen mínusz 0,7-0,8 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsített a múlt hónapra.

William Jackson, a City egyik legnagyobb gazdaság-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a szerdai adatismertetés után közölte: a ház felülvizsgált előrejelzése szerint Magyarországon 2015 egészében mínusz 0,3 százalékos átlagos infláció várható. Jackson szerint az éves összevetésű magyar infláció mínusz egy százalék körül érheti el idei mélypontját.

Lényegében nem változtak, a már közel két éve jellemző 1,5-2 százalékos sávban voltak az MNB inflációs alapmutatói decemberben, amelyek változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán a múlt havi infláció alakulásáról kiadott KSH-jelentést követően.

Az MNB emlékeztet, hogy decemberben az éves infláció mínusz 0,9 százalék volt, az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,1 százalék, a maginfláció pedig 0,9 százalékos értéket mutatott. A KSH által hivatalosan közölt, szezonálisan igazított maginflációs érték 0,8 százalék volt. Az infláció 0,2, míg a maginfláció 0,3 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. Az infláció esetében a csökkenést elsősorban az üzemanyagok árának, míg a maginfláción belül a feldolgozott élelmiszerek és az alkohol, dohány termékkör árindexének csökkenése okozta.

Az MNB által vizsgált három inflációs alapmutató közül az indirekt adóktól szűrt maginfláció az előző hónaphoz képest 0,1 százalékponttal 1,1 százalékra mérséklődött decemberben, a keresletérzékeny termékek inflációja nem változott, 1,6 százalékos értéket mutatott, míg a ritkán változó árú termékek inflációja 0,1 százalékponttal 2,2 százalékosra emelkedett.
A jegybank elemzése szerint az iparcikkek árai enyhén emelkedtek decemberben az előző év azonos időszakához képest. A tartós és a nem tartós iparcikkek inflációja egyaránt visszafogott dinamikát mutatott.

A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben lényegében nem változtak, a termékkörön belül általánosan visszafogott árváltozások voltak megfigyelhetőek. A termékkörre jellemző árazási gyakorlatot tekintve a piaci szolgáltatások inflációjának alakulása szempontjából a következő év eleje lehet meghatározó. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje csökkent az előző hónaphoz képest, melyet főként a tejtermékek és a cukor árindexének mérséklődése okozott.

A kormány gazdaságpolitikája egyértelműen sikeres az infláció leszorításában, az alacsony infláció legfőbb nyertesei pedig a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a legfrissebb inflációs adatokra szerdán. Megjegyzik, hogy a mínusz 0,2 százalékos érték megegyezik a tárca előzetes becslésével.

Az 2014-es év egészét mérsékelt árdinamika jellemezte, főként az Európa-szerte tapasztalt alacsony inflációs környezet, a kedvező termésből adódó élelmiszerár-csökkenés és a rezsicsökkentések eredményeként. Tavaly 11,7 százalékkal legnagyobb mértékben a háztartási energia ára lett alacsonyabb - fejti ki az NGM.

Az inflációt az év utolsó hónapjában alakító főbb tényezők közül az egyre erőteljesebb üzemanyagár-csökkenés hatását emelik ki. A rezsicsökkentések, valamint az élelmiszer- és energiaárakat kiszűrő maginfláció magasabb volt (0,8 százalék), de ez szintén mérsékelt értéknek számít - jegyzik meg. A kormány gazdaságpolitikája egyértelműen sikeresnek bizonyult az infláció leszorítását illetően: 2003 és 2010 között az infláció átlagosan 5,3 százalék volt, ezzel szemben 2011 és 2014 között mindössze 2,8 százalék - áll a közleményben. Az alacsony inflációnak köszönhetően emelkedik a bérek és a nyugdíjak vásárlóértéke, a növekvő reáljövedelmek pedig a fogyasztás és a megtakarítások bővülését erősítik - hangsúlyozza az NGM.