A Fővárosi Törvényszék háromtagú tanácsa pénteken tartotta az utolsó tárgyalási napot a perben. A tanács előzőleg az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy a devizahitel-szerződések egyes kérdéseit rendező - a per alapjául szolgáló - törvény sérti a jogbiztonság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a normavilágosság elvét.

Az Alkotmánybíróság novemberben kihirdetett határozatában elutasította ezeket az aggályokat, így a korábban felfüggesztett per folytatódhatott.

Az utolsó tárgyalási napon a felperes OTP Bank képviselője elmondta: a közelmúltban elfogadott, úgynevezett elszámolási törvény szövegéből az következik, hogy a 2010. november 26. után megkötött szerződéseknél nem áll meg a tisztességtelenség vélelme, ezért jelen per okafogyottá vált ezen szerződések ügyében.

A bank ügyvédje emellett arra hivatkozott, hogy a hitelintézeti törvényből és a bírósági gyakorlatból az következik, hogy a bankok árazási elvei nem nyilvánosak, mert üzleti titkot képeznek - a fogyasztó ezért nem ismerheti meg, hogy a pénzintézet milyen alapon döntött az egyoldalú díj- vagy kamatemelésről.

Az alperes magyar állam képviselője a fővárosi ítélőtábla több idei ítéletére hivatkozva úgy érvelt, a törvényből nem következik, hogy az árazási elvek teljes egészükben üzleti titkot képeznének, vagyis a bank részletesebb tájékoztatást is adhatott volna a fogyasztónak.