Az agrárium és a hozzá kötődő ágazatok a magyar gazdaság teljesítményének 20-25 százalékát adják, ezt az arányt és a vidék megbecsülését tovább kell növelni a következő években – jelentette ki a földművelésügyi miniszter Szolnokon egy gazdafórumon. Az ágazat ma 200 ezernél több embert foglalkoztat, és mintegy félmillió embernek nyújt közvetlenül megélhetést.

A magyar mezőgazdaság kibocsátása 2010 és 2013 között 37 százalékkal, a beruházási érték 23 százalékkal bővült, miközben a termelés egyharmadával magasabb most, mint az évtized elején. A beruházások ezzel párhuzamosan 2014-ben további 14 százalékkal, míg a gépvásárlások 60 százalékkal növekedtek. Eközben emelkedett a jószáglétszám, és évente 15-20 százalékkal nőtt a jövedelmezőség – tette hozzá.

A hazai piacon a 10 évvel ezelőtti 50 százalékkal szemben jelenleg már 75-80 százalék a hazai élelmiszerek aránya. Fazekas Sándor a következő időszak legfontosabb feladatai között említette az egységes agrárkutató-intézeti és szakképzési hálózat kiépítésének folytatását, a szántóföldi infrastruktúra fejlesztését és a tájhoz kötődő, minőségi termékek részarányának növelését. A kabinet mintegy 300 milliárd forintot különített el az élelmiszeripar fejlesztésére. Fontosnak nevezte a hazai hús- és tejfogyasztás növelését, és úgy vélekedett, a kereskedelemben egy magyar „multira" is szükség volna a hazai termékek piaci pozícióinak erősítése érdekében.

Jakab István, a Magosz (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) elnöke brüsszelezett egyet a miniszter beszédét követően. Szerinte bármennyire próbálnak is bennünket Brüsszelben támadni, az új földtörvény átgondolt és alapjaiban megtámadhatatlan. Rámutatott: a jövő egyik legnagyobb kihívása hatékony és életképes gazdatársulások létrehozása és az agrár-rezsicsökkentés megvalósítása. Hogy az agrár-rezsicsökkentés olcsóbb krumplit vagy olcsóbb kombájnt jelent-e, azt nem részletezte.