Dagad a kínai receptbotrány
A leleplező írást a 21st Century Business Herald közölte egy korábbi vezető üzletkötőre hivatkozva. A lapnak Wang Wei álnéven nyilatkozó üzletember szerint a megvesztegetés ezen formáját széles körben alkalmazta Kínában az Eli Lilly. Az amerikaiak főleg Sanghajban és környékén voltak igen aktívak, s két inzulin készítményükkel „kampányoltak” a kínai orvosok körében. A Humalog és a Humulin nem csak cukorbetegek kezelésére, de szinte mindenre jó volt: felírták depressziós panaszokra, rákkezeléshez, csontritkulásra, de még skizofréniára is. E két gyógyszer globális forgalma eléri az évi négymilliárd dollárt.
A cég immár a harmadik, amelyet az utóbbi időben hasonló vádakkal illettek augusztusban, kapcsolódva egy összehangolt hatósági ellenőrzés ugyanilyen következtetésekre jutó megállapításaihoz. Wang szerint a rceptdíj mellett más juttatásokkal is magukhoz láncolták az orvosokat a gyógyszergyártók, s az Eli Lilly módszere semmiben sem üt el a korábban kipellengérezett GlaxoSmithKlinétől.
Utóbbi nagyobb tétben játszott: összesen 490 millió dollárt utaltak át helyi utazási irodáknak, hogy közvetítésükkel honorálják a túlbuzgó orvosokat. A GlaxoSmithKline négy kínai ügyvezetőjét őrizetbe is helyezték a vádak tisztázásáig. A GSK szerint néhány helyi képviselője „úgy tűnik, megsérthette a törvényi előírásokat”. Az Eli Lilly-nél egyelőre a döbbenet uralkodik, és – mint azt a Reuters érdeklődésére jelezték – vizsgálni fogják a helyzetet, mert bár nincsenek meggyőződve a gyanúsítások igazságtartalmáról, komolyan kell venniük azokat. Tavaly már lefolytattak egy belső vizsgálatot, de annak eredményét nem közölték.
Szintén belső vizsgálatot indított a svájci Novartis, amelyet a múlt héten kevertek gyanúba a terebélyesedő kenőpénz botrányban. Az egészségügyi tárca a francia Sanofit is vizsgálja, amely ötszáz kínai orvost vesztegetett meg évekkel ezelőtt. Természetesen a franciák is „nagyon komolyan” veszik az ügyet.
Igazuk is van, hiszen Kínánál jelenleg nincs ígéretesebb piac a gyógyszergyártók számára. Az Eli Lilly például 3600 főt foglalkoztat az orszgában, ez az összlétszám egytizede. Saját kutatóközpontot és gyártóbázist is létesítettek már Kínában. Az amerikai cégtől nem idegen az illegális eszküzök alkalmazása – emlékeztet a Reuters arra hivatkozva, hogy tavaly egy peren kívüli egyezség keretében 29 millió dolláros büntetést fizettek amiatt, hogy orosz, brazil, kínai és lengyel kormányzati képviselőket „győztek meg” termékeik kíválóságáról, akik aztán némi anyagi ellenszolgáltatás fejében üzleti előnyökhöz juttatták a vállalatot.
