- Bár szeretném egy lépésben, de úgy látom, az ország teherbíró képessége ezt nem engedi meg, így valószínűleg két-két és fél lépésben kell átállnuk erre a rendszerre - fejtette ki véleményét az egykulcsos szja-rendszerről Orbán Viktor miniszterelnök az ATV műsorában pénteken. A riport során egyebek közt arról kérdezték a kormányfőt, hogy az egykulcsos szja hány százalékot hoz (az alkalmazott számára), főleg, ha kombinálják a családi adózással. Erre azt válaszolta Orbán, hogy attól függ, az egykulcsos rendszerre hány év alatt állunk át. - Úgy kell átállnunk, hogy közben ne legyenek vesztesek, senki ne járjon rosszul - jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint van már elképzelésük arról, hogyan lehet az egykulcsos adót a családi adózással összeegyeztetni.

Az elhangzottak alapján arra is lehetne gondolni, hogy Orbán a családi adózás beillesztését látja több lépésben megvalósíthatónak, ám a beszélgetés folytatása inkább arra enged következtetni, hogy az egykulcsos rendszer jövő januári bevezetését gondolná újra a kormány. Ez ugyan politikailag nehezen felvállalható döntés lenne, de az elmúlt napok történései alapján van létjogosultsága. Azután, hogy Orbánék összerúgták a port a nemzetközi hitelnyújtókkal, elég egyértelmű piaci jelzések érkeztek, amelyek arra figyelmeztetik a kormányt, hogy ne térjen le a hiánycsökkentési pályáról.

Jövőre 3 százalék alá kell(ene) mérsékelni a deficitet az idei 3,8 százalék után, ám Orbán a múlt héten több alkalommal is hangoztatta, hogy míg az idei tervet a vállalásaink miatt tartjuk, jövőre "a többi EU-tagországhoz hasonló elbánást kérünk". E logika szerint mivel a legtöbb tagországban az unióban küszöbértéknek számító 3 százaléknál jóval nagyobb deficitekkel sszámolnak 2011-ben, méltányos volna, ha Magyarország is hasonló elbánásban részesülne, azaz kapjon haladékot a deficit 3 százalék alá csökkentésére.

Erre azt mondják az unióban, hogy Magyarország már így is épp elég haladékot kapott, a csatlakozásunk óta egyvégtében túlzott deficiteljárás folyik ellenünk, mert az előző, szabaddemokrata-szocialista kormányok rendre megsértették a hiányra vonatkozó kritériumokat.

Mivel az álláspontok nem közeledtek egymáshoz a múlt héten, több hitelminősítő is jelezte, kiemelt figyelmet szentel a magyar gazdaságnak. Ez soha nem jelent jót, általában az adott ország kötvényeinek kockzatosságára utal egy ilyen figyelmeztetés.

A magyar kormányra tehát egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy csökkentse a hiányát. Vélhetően olyan intézkedésekre is rákényszerül, amelyek nem hoznak népszerűséget számára, például a korábbi ígéretekből is vissza kell vennie.

Ennek egyik jele az szja-ra vonatkozó kormányfői nyilatkozat. A Fidesz választási ígéretei közé tartozott a nagyarányú adócsökkentés, közte a személyi jövedelemadózás mérséklése. Ez is része volt a 29 pontos akciótervnek, de a 16 százalékos adóról - szemben a többi adóígérettel - az első féléves parlamenti ülésszakban nem született jogszabály, de még előterjesztés sem. Igaz, ezt nem is idén, hanem jövő januártól akarná bevezetni a kormány.

Nem kizárható azonban, hogy ez a tervük - legalábbis 2011-ben - nem fog megvalósulni. A költségvetésből 200-300 milliárd forint hiányzik, hogy teljesíthető legyen 2011-ben a 3 százalék alatti deficit. Azért ekkora összeg, mert nagyon bizonytalan, hogy a pénzügyi szektorból maradéktalanul befolyik-e a tervezett 200 milliárd forint - amint erre a kockázatra elemzésében a Költségvetési Tanács is rámutatott. A kormányzati nyilatkozatokkal rontott pénzügyi hangulatban pedig a magyar adósságpapírok felára is emelkedik, újabb kiadásokat generálva.

Valahol tehát meg kell találni a hiánymérséklés forrásait. Az szja egykulcsossá tételének elhalasztása kézenfekvőnek tűnik, hiszen még törvény sem született róla. Amennyiben mégis bevezetik, akkor pedig az ezzel járó intézkedések (mint a szuperbruttó elötlésének) elhalasztása, illetve más elemek (mint az adójóváírás) azonnali megszűntetése hozhat bevételt, ahogy azt jeleztük múlt hétfői cikkünkben. Visszatérve az Orbán-nyilatkozatra, a miniszterelnök azt hangsúlyozta az ATV-n: úgy kell átalakítani a rendszert, hogy közben ne legyenek vesztesek (ettől tette függővé, hogy hány év alatt tudunk átállni). Vagyis se az adózók, se a munkaadók, se a költségvetés ne veszítsen.

Ez csak úgy lehetséges, hogy az alacsony adóterhek munkahelyeket teremtenek, és így emelkedik a büdzsé adóbevétele, mert több lesz a befizető. S közben a cégek jövedelme is emelkedik, amiből a nagyobb béreket ki tudják fizetni. Ezt e jelek szerint egy lépésben nem látja kivitelezhetőnek a miniszterelnök.

A kormányfő szerint a minimálbéresek nem járnának rosszabbul, bár ők jelenleg egyáltalán nem fizetnek szja-t, az új rendszerben pedig 16 százalékkal adóztatnák ezeket a munkavállalókat. Orbán elmondta, jelenleg 1,3 millióan nem fizetnek adót, ám közülük egymillióan önfoglalkoztatók. - Nekik más lehetőséget kell felkínálni, nem az adórendszerben kompenzációt - mondta. Tovább mérsékelhető szerinte a veszteség a gyerekek utáni állami támogatással, illetve úgy látja, a munkaadókkal is el lehet fogadtatni az szja-változással együtt járó béremelést, mert a cégeknek a magasabb nyereség a fontos, s abból ki lehet gazdálkodni a nagyobb béreket is.