Figyelembe kell venni, hogy az újabb rezsicsökkentés jogi megvalósítása reálisan végigvihető-e a fűtési szezon kezdetéig, vagy januárra kell halasztani – közölte Rogán Andtal Fidesz-frakcióvezető a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Távhő

A kormány ezt megvizsgálta, és a holnap kezdődő kihelyezett frakcióülésen tájékoztatást ad a frakciónak. A két lehetséges időpont a korábban például Orbán Viktor kormányfő által kért októbert 15-e, illetve január 1. Továbbra is újabb 10 százalékos csökkentésről van szó.

Annak kapcsán, hogy korábban összesen 30 százalékos árcsökkentésről beszéltek, leszögezte: a gáz ára 2002 és 2010 között, a szocialista kormányok idején 150 százalékkal, a villamos energiáé 100 százalékkal emelkedett, a kumulált infláció pedig az időszakban 58,5 százalék volt. A villamos energia és a földgáz esetében még messze vagyunk a közvetlen infláció feletti mértéktől. Ebből szavai szerint látszik, hogy a rezsicsökkentés második lépése indokolt, a többit "meglátjuk". (A távhőre, ami az önkormányzati szektort érinti, nem közölt adatokat.)

A víz- és csatorna-, szemétszállítási, kéményseprési, palackosgáz- és szippantási díjak júliusi 10 százalékos, illetve ennél nagyobb mértékű csökkentése kapcsán megjegyezte, ezek a termékek az elmúlt 10 évben nagyjából ennyivel drágultak az infláció felett, az emberek visszakapták azt, amennyivel többet kellett fizetniük "a szocialista kormányok idején". A polgármesterek várhatóan felvetik, hogy ez miként érintette az önkormányzati cégeket, amit még vizsgálnak.

A frakcióülésen tárgyalnak még a devizahitelezésről és arról is, hogy a gyereket nevelő családok teljes mértékben igénybe vehessék a gyerekeik után járó jogos adókedvezményt.

A Hír24 tudósítása alapján egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon Lázár János miniszterelnökségi államtitkár más adatokat jelentett be. Eszerint november 1-vel 10 százalékkal csökkennek "a rezsiköltségek", január 1-től a hús – elsősorban a sertés és a baromfihús – áfája 10 százalék alá csökkenhet, december 31-ig pedig megszűnik a gépjármű- és egyéb áruhitelen kívüli devizahitel.

Az államtitkár mai sajtótájékoztatóján már-már önkorrekció-számba menően szűkszavúbb volt. Az MTI idézte sajtótájékoztatóján ugyanis csak arról tett említést, hogy a kormány nyitott a közüzemi díjak fűtési szezon előtti 10 százalékos mérséklésére. Pontos dátumot itt már nem említett. Szerinte meg kell vizsgálni az eddigi rezsicsökkentések tapasztalatait is, hiszen voltak olyan szolgáltatók, amelyek megpróbálták becsapni a fogyasztókat, és nem vagy nem megfelelően hajtották végre a díjak mérséklését - tette hozzá a politikus. Példaként a távhőszolgáltató cégeket említette, amelyekre összességében 560 millió forint bírságot szabott ki a fogyasztóvédelem.

Az államtitkár utóbbi szavai nem minden szempontból állnak a tényszerűség talaján. Az áram- és gázszolgáltatókat az ellenük indított számos vizsgálat ellenére szinte kizárólag azért büntették meg - több tízmillió forintra -, mert nem az előírt két hét alatt álltak át a frissen előírt új számlaképre. Esetükben nem merült fel, hogy nem vagy nem megfelelően hajtották volna fel a díjcsökkentést. Egyedül a Tigáznál bizonyosodott be, hogy valamiféle (sem a fogyasztóvédők, sem a gázszolgáltató részéről pontosan nem tisztázott) számlázási pontatlanságok miatt a cég több tízezer fogyasztó esetében túl-, több százezer esetben viszont alulszámlázott. Vagyis a Tigáz által az év elején kibocsátott téves számlák többségében a 10 százalékos rezsicsökkentésnél nagyobb díjmérséklést alkalmaztak. Kisebb , részük esetében viszont valóban az előírtnál alacsonyabb mértékű csökkentést érvényesítettek. A vizsgálatok lezárultával a Tigáz ígéretet tett rá: azoknál, akik a szabályosnál magasabb számlát kaptak, kompenzálják a tévedést. Azok pedig, akiknek az előírtnál kevesebbet kellett befizetniük, jól jártak, tőlük ezt a különbözetet nem hajtják be. A Tigáz - máig pontosan nem tisztázott - problémáihoz hasonló rendellenességek más szolgáltatóknál nem merültek fel.

A távhőszolgáltatók esetében szintén kizárólag azt állapította meg a folyamatban lévő vizsgálat - legalábbis Németh Szilárd rezsibiztos szavai alapján -, hogy nem megfelelően alkalmazták illetve értelmezték a számlaképre vonatkozó előírásokat. Az, hogy ne érvényesítették volna a januári 10 százalékos csökkentést, még az amúgy meglehetős szolgáltatóellenes képviselő sem említette a gyanúk között. A Lázár János által közölt 560 milliós összeg nem bírság, hanem kötbér, amit az érintett - meg nem nevezett - távhőszolgáltatóknak a fogyasztók számára kell kifizetniük. Ezen felül a fogyasztóvédelem bírságot is kiszabhat rájuk. Noha ennek mértéke minden valószínűség szerint a kötbér töredékét teszi csak ki, pontos mértéke egyelőre nem ismert.