A 35 milliárd forintos gázvezetéket az áprilisi választások előtt pár nappal avatta Orbán Viktor és Robert Fico – először Reviczky Zsolt / Népszabadság

Megkezdődött az észak–déli gázfolyosó részét képező magyar–szlovák földgázvezeték próbaüzem előtti feltöltése – tudta meg lapunk. Ez a próbaüzemet közvetlenül megelőző művelet. A munkálatok jó negyedéves csúszást mutatnak: a próbaüzem az eredeti ütemezés szerint július 1-jével indult volna. Pedig a Várkert Bazárhoz hasonlóan a magyar–szlovák gázvezetéket is átadták már egyszer, mégpedig márciusban Szadán, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök jelenlétében. Mint azt Pap Gézától, a kivitelezésért és a próbaüzem sikeréért felelős Olajterv-csoport egykori molos kisebbségi tulajdonosától, a fejlesztés irányítójától megtudtuk, néhány napon belül a gázvezeték teljes hosszában megvalósulhat a feltöltés. Egy ezt követő kompresszorállítás után 72 órás próbaüzem következik. A szakember nem látja veszélyeztetettnek a kereskedelmi gázszállítás 2015. január 1-je előtti megindulását.

Lapunk értesülései szerint a csúszáshoz jogi vita vezetett. Kérdéses volt például, hogy a próbaüzem alatt mely cég végezze az üzemeltetést. A megrendelő, az állami MVM és MFB tulajdonában lévő Magyar Gáz Tranzit Zrt. állítólag húzódozott ettől. Kézenfekvő megoldásként adódott a feladatra a Mol-tulajdonú FGSZ, amely a magyar–szlovák kapcsolaton kívüli összes magyarországi központi gázvezetéket üzemelteti. Ám már korábban világossá vált, hogy az FGSZ-t –amely korábban maga tervezte a magyar–szlovák vonalat is, de a várható gyenge piaci megtérülés miatt letett róla – a kormány minden lehetséges módon igyekszik távol tartani a fejlesztés környékéről. Így az Európai Bizottság konkrét kérését, miszerint a vezeték üzemeltetését bízzák az ebben gyakorlott FGSZ-re, az Orbán-kabinet szintén elutasította. E dacosság komoly problémát jelent a rendszer működőképességére, mi több, az ellátás biztonságára nézve is: orosz gázstop esetén ugyanis az ellátás egyensúlya érdekében az FGSZ nem „nyúlhat” a magyar–szlovák vezetékhez, mert azt nem ő, hanem az állami MGT irányítja. Az ésszerűséggel szembeni harcias ellenállás értesülésünk szerint további mintegy kétmilliárd forintjába került az adófizetőknek: mivel ugyanis eddig csak az FGSZ végzett Magyarországon üzemeltetést, az ehhez szükséges berendezéseket pótlólag kellett a magyar–szlovák vezetékhez telepíteni. Erre új pályázatot írtak ki, amit szintén az Olajterv-csoport nyert meg, majd az említett csaknem kétmilliárd forint értékben leszállította a szükséges berendezéseket. Az erre vonatkozó kérdésünkre az MGT nevében nyilatkozó MVM kitérően annyit mondott, hogy az MGT-nek mindennemű joga megvan az üzemeltetésre és a szükséges berendezések is rendelkezésére állnak.

A kormány fura hozzáállását mutatja, hogy a napokban az EU nyomására úgy döntöttek: az MGT MVM-és MFB-tulajdonú felét-felét az MVM tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vásárolja meg „a Magyar Állam javára”. Az EU-nak ugyanis az a problémája, hogy a vezeték üzemeltetőjének ne legyen köze ahhoz a céghez, amely kereskedik rajta. Márpedig az MVM nagy valószínűséggel táplál ilyetén gázforgalmazási reményeket. Kérdés, Brüsszel mennyiben értékeli kérése érdemi végrehajtásaként, hogy az MVM helyett most az MVM tulajdonosa veszi meg a részvényeket, még ha „a Magyar Állam javára” is. Jellemzi a helyzetet, hogy míg az MGT-nek feltett kérdéseinkre az MVM válaszolt, addig az MFB-től már azt üzenték lapunknak, hogy nincs közük az MGT-hez.

Az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdésre az MVM-től azt a választ kaptuk, hogy a próbaüzem alatt is az MGT szeretné végezni a tevékenységet. Az FGSZ-nél lapunknak szintén cáfolták, hogy cégük jelölt lett volna a próbaüzem alatti üzemeltetői feladatokra. Így tényként csak a négy hónapos csúszás látszik. Arra a kérdésünkre, hogy tartható-e az éles üzem január 1-jei határnapja, az MVM kitérően annyit jelzett, hogy a rendszer a működési engedély megszerzéséig készen áll a működtetésre. Egyszersmind viszont a próbaüzem kezdetét már 2014 végére tették.

A felvidéki Felsőzellőtől Vecsésig tartó teljes, 111 kilométer hosszú magyar–szlovák vezetéket a piaci érdeklődés hiánya ellenére a kormány ellátásbiztonsági okokból verte keresztül az iparágon. Érdeklődésünkre az MVM-től nem kaptunk konkrét választ arra, hogy ebből az irányból az osztráknál olcsóbb vagy drágább gáz kerülhet Magyarországra. Érvelésük szerint ugyanakkor, amely cég eddig Ausztriába, Csehországba vagy azon keresztül Németországba szállított gázt, most ezt Magyarország felé is megteheti, itt tárolva, vagy innen továbbszállítva a terméket. Mindez szerintük nálunk árcsökkenéshez vezethet.