Sűrű éve volt tavaly a banki betétek kártalanításáért felelős Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) – derült ki a szervezet szerdán ismertetett számaiból. Míg 2013-ban nem volt dolga az OBA-nak, addig 2014-ben kilenc pénzintézet több mint 63 ezer betétesét kellett kártalanítani – mondta Fekete-Győr András ügyvezető igazgató. Tavaly összesen hat bank és takarék-, illetve hitelszövetkezet zárt be, a többi három eset még korábbi csődök elhúzódó kifizetései voltak. Előbbi körben 119 milliárd forintot fizetett ki az OBA.

A legtöbb károsult az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél volt, az az ügy mintegy 30 ezer betétes több mint 54 milliárd forintját érintette. Az OBA vagyona 2014 elején 94 milliárd forint volt. A pénzintézetek által fizetett tagdíjakból ehhez befolyt még 22 milliárd forint, míg a befektetések hozama további hétmilliárddal növelte a kifizetésekre fordítható összeget. A tavalyi kártalanításokat követően az alap 11 milliárd forint vagyonnal kezdte az idei évet.

A hosszú sort a körmendi takarék januári csődje nyitotta M. Schmidt János / Népszabadság

Az ügyvezető igazgató a sok tavalyi eset kapcsán kifejtette: az új takarékszövetkezeti törvény miatt számítottak arra, hogy csontvázak hullanak majd ki a szekrényekből, hiszen a korábbiaknál mélyebbre ható és részletesebb átvilágítás indult a pénzintézeteknél. Végül kevesebb takarék engedélyét vonták vissza az év során, mint amennyire eredetileg számítottak. Fekete-Győr hangsúlyozta: egyetlen esetben sem érték el a kártalanítási határidő felső határát, tehát az érintettek húsz napon belül hozzájutottak pénzükhöz. Amúgy 2010-ben még három hónap állt az OBA rendelkezésére, fejlesztései eredményeként azonban ma már akár párhuzamosan több kártalanítási ügyet is képes ennél sokkal gyorsabban kezelni.

Az ügyvezető kifejtette: a kormány az OBA-t bízta meg a bankszanálási alap létrehozásával. Ennek célja, hogy a nehéz helyzetbe került, de még menthető hitelintézeteket ne az adófizetők pénzéből állítsák talpra, ne a kormánynak kelljen a zsebébe nyúlnia – mondta Fekete-Győr. Ilyen helyzetekre a bankoknak kell feltölteniük egy alapot.

Az igazgatóság tavaly júliusban állt fel, megalkották a díjfizetési szabályzatot, valamint annak módszertanát, hogy miként fektessék be a beérkező forrásokat. A tavalyi utolsó és az idei első fél év befizetései már megérkeztek. Így a szanálási alapban jelenleg 4,25 milliárd forint van. A rendszernek jelenleg mintegy 180 tagja van, az összes eddigi OBA-partneren túl a befektetési intézeteknek is csatlakozniuk kellett. Fekete-Győr András kérdésre válaszolva megjegyezte: nem jelezték számukra, hogy az MKB Bank esetében igénybe vennének forrásokat a szanálási alapból.

Az idei változásokkal kapcsolatban az ügyvezető igazgató elmondta: reményeik szerint kevésbé a kártalanítások kötik le az idejüket. Néhány eset elképzelhető, de a tavalyihoz hasonló rohamra nem számítanak. Jelenlegi feladataik között említette egy új uniós irányelv átültetését is, ami érinti a kártalanítás rendszerét. Így az eddigi százezer eurón felül az időszakosan megugró betétek esetében további 50 ezer eurónak megfelelő megtakarításhoz is hozzá lehet jutni.

Ilyen eset lehet, ha a bajba jutott hitelintézetnél tartott számla egyenlege azért ugrik meg, mert lakáseladásból befolyt összeg érkezik rá, vagy végkielégítés kifizetése, nyugdíjazás miatt nőtt a számlapénz. Ide sorolják, ha biztosítási összeg érkezik a számlára, vagy bűncselekmény áldozatainak, tévesen elítélt személyek számára fizetnek ki pénzt. Az év közepétől a hitelintézetek által kibocsátott kötvények és letéti jegyek után viszont már nem fizetnek. 2019-től az eddigi húsznapos kifizetési határidőt 15 napra, 2021-től tízre, 2024-től pedig hét munkanapra kell leszorítani – tette hozzá.