A Magyar Nemzeti Bank ma teszi közzé, mennyire szállt el az államadósság. Sok meglepetést nem hozhat az adat, ugyanis az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) június végi összegzéséből jó közelítéssel meg lehet becsülni a második negyedév végi bruttó adósságot, melynek GDP-arányos értéke rekordnagyságú, 85,1 százalék lehetett. Ez 0,7 százalékpontos, azaz 525 milliárd forintnak megfelelő emelkedést jelent március végéhez képest.

Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzési központjának szakértője szerint a növekedés több okra vezethető vissza. Egyrészt a költségvetés forintadóssága mintegy 675 milliárd forinttal emelkedett az ÁKK forintkötvény-kibocsátásai miatt, miközben a nettó devizakibocsátás egyenlege 250 milliárdos mínuszt mutatott. A forint az időszak végére egy százalékot gyengült az euróhoz képest, önmagában ez százmilliárddal hizlalta a tartozásunkat. Ellenkező hatást váltott ki a második negyedévben nyolcéves csúcsára, 3,9 százalékra felfutó gazdasági növekedés, amelynek 0,9 százalékpontos adósságcsökkentő hatása lehetett.

A 2008-as IMF–EU-hitelcsomag kapcsán már csak Brüsszellel van elszámolnivalónk. Az ősszel esedékes egy kétmilliárd eurós törlesztés, amelyhez a forintot a jegybanknál fogják euróra váltani, s amivel egyfelől csökken a devizatartalékunk,másfelől viszont az államadósság szintje is kedvezőbb lesz. Emellett az átvállalt önkormányzati adósságból is előtörleszthet az ÁKK, így nem elérhetetlen, hogy a tavaly év végi 79,4 százalék után 2014 végére ismét csökkenjen az adósságráta.

Nemzetközi téren az Egyesült Államokból érkezik a hét leginkább figyelt makroadata. A júliusi inflációs mutatót kedden közlik, s ekkor tudhatjuk meg azt is, hogy az amerikai konjunktúra egyik legfontosabb fokmérője, a lakásépítések, valamint a kiadott új engedélyek száma miként alakult.

Az infláció a kamatemelési ciklus elkezdésének időzítése miatt fontos –mondja Veseta Nándor, a Geo Professional portfóliómenedzsere, hozzátéve, hogy a Fed tanácstagjai között egyre kiélezettebb vita folyik erről. Janet Yellen elnök, korábbi álláspontját feladva, már elismeri, hogy az infláció a Fed hivatalos előrejelzésénél hamarabb ragadhat tartósan a kétszázalékos érték fölött. A jegybankárok többsége a munkaerőpiac további élénkülésétől teszi függővé a kamatemelések megkezdését, amit elemzők legkésőbb 2015 közepére várnak. A háttérben zajló vitákról többet megtudhatunk a Fed legutóbbi kamatdöntő üléséről szerda este publikálandó jegyzőkönyvből. Ha mindez nem lenne elég, pénteken Yellentől további információkat hallhatunk a jegybankárok Jackson Hole-ban zajló szokásos éves találkozóján.

Csütörtökön jelennek meg a Markit intézet beszerzési menedzser indexei, amelyek első kézből adnak fontos információkat az európai konjunktúra augusztusi helyzetéről a különösen aggasztó ukrán–orosz válság nyomán bevezetett gazdasági szankciók közepette. A várttól a legtöbb esetben elmaradó második negyedéves GDP-adatok után egy héttel kiemelten figyelik majd a befektetők az indexek alakulását, elsősorban az EKB jövőbeli intézkedéseinek tükrében. A már megjelent főbb augusztusi üzleti bizalmi indexek között a ZEW az euró zóna és Németország esetében is erős visszaesést és 2012 decembere óta nem látott rossz hangulatot jelzett. Az elemzői konszenzus szerint a feldolgozóiparban is folytatódhatott a hangulat romlása.

A hét záróakkordjaként a KSH számaiból megtudhatjuk, hogyan alakultak a keresetek idehaza, és hogy történt-e előrelépés a versenyszférában és a közmunkában foglalkoztatottak körében.