Az augusztusi 6 százalék után szeptemberben 6,4 százalékra gyorsulhatott az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. Az infláció emelkedését elsősorban az élelmiszerárak hajthatták, a nyári aszály után bekövetkező gabonaár-emelkedés megjelenhetett a feldolgozott élelmiszerek árában. A következő hónapokban azonban lassú ereszkedés jön, de csak a bázishatások (tavaly év végén megugró árak) miatt.

Az infláció év eleje óta 5 százalék fölötti, augusztusban pedig elérte a 6 százalékot. Ezzel azonban még nem érte el a tetejét a fogyasztói árak növekedése, a piaci szakértők előrejelzései 6,2-6,6 százalék között szóródnak szeptemberre vonatkozóan.

Alapvetően és elsősorban az élelmiszerárak és a benzinár további emelkedése hajthatta az inflációt szeptemberben, de szerepe lehetett az energiaárak emelkedésének, és az előző hónapok trendje alapján további mérsékelt gyorsulásra számíthatunk a piaci szolgáltatások körében is - írja előrejelzésében Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője.

Számos egyedi tényező befolyásolhatta azonban, akár jelentősebb mértékben is az inflációt, írja Eppich Győző, az OTP elemzője. Ilyen a jövedéki adó emelés elhúzódó átgyűrűző hatása, a gyógyszerár támogatások csökkenésének inflációnövelő hatása vagy az a tény, hogy az MTelekom szeptembertől kezdte áthárítani a távközlési adót. Mindezen tételek elszámolása azonban bizonytalan, így lehet, hogy azok hatása már a szeptemberi, de lehet, hogy csak az októberi inflációs adatban jelenik meg.

A folyamatos ársokkok miatt (melyeket sok esetben a kormányzati intézkedések generálnak) a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása nem nagyon tud érvényesülni, írják az Erste elemzői. Számottevő forinterősödést jövőre nem várnak, rövidtávon inkább gyengülhet a forint, azaz az árfolyam alakulásától sem várhatunk különösebb dezinflációs hatást.