Csoportos perek özöne zúdul az AXA és az Erste Bankra
Elindult az első hazai csoportos devizahiteles per a Fővárosi Bíróságon. A felpereseket-károsultakat szervező Axermix-csoport a belga székhelyű AXA Bankot hívta perbe, harminchárom devizahiteles ügyében, ami összesen 200 millió forintnyi hitelt érint. A bíróságtól azt kérik, hogy a bíróság mondja ki a harminchárom devizahitelre a semmisséget, azaz állítsák helyre az eredeti, a hitel felvételét megelőző állapotot. A csoport képviselője Bense László Erik ügyvéd, aki több csoportos perben már fellépett mint jogi képviselő.
Az eredeti állapot helyreállítása elvileg annyit jelentene, hogy a bank felmondja a hitelszerződést – ami az esetek többségében persze már jóval hamarabb megtörtént – és egy összegben kérné az eredetileg felvett hitelösszeget. Kérdés csak az – erről a per jelenlegi szakaszában nem esett szó – hogy a hitelfelvétel idején érvényes svájcifrank- (vételi) árfolyamon történne-e ez, s beleszámítanák-e az addig kifizetett törlesztőrészleteket, illetve egyéb kezelési költséget. A devizahitelesek szerint még az egy összegben történő kifizetés is méltányosabb lenne, mint a jelenlegi helyzetük.
Hétfőn a bíróság meghallgatta Bartha Péter zsámbéki adóst, aki 2009 nyarán vett fel svájci frank alapon hitelt. A kölcsönre azért volt szüksége, mivel akkoriban elvált a feleségétől, és a válás után történő vagyonmegosztás keretében lehetetlen lett volna, hogy harminc nap alatt eladják a közös lakást, így Bartha inkább svájci frankos devizahitelt vett fel a lakásra és abból kifizette az asszony vagyonrészét.
A bírósági meghallgatáson kiderült, hogy Bartha nemcsak a televíziós reklámok ígéretei alapján választotta ki az AXA Bankot, hanem egy hitelközvetítő cég ajánlatára. Bartha Péter szerint "gazdasági kényszert" alkalmazott a bank, hogy a CHF-alapú devizahitelt válassza. A forint alapú hitelnek ugyanis a magas hazai alapkamat miatt jóval magasabb volt a törlesztőrészlete is, így magasabb munkahelyi jövedelemigazolásra lett volna szüksége. Ezzel szerinte a többség gyakorlatilag belekényszerült az akkor még olcsóbb (annak tűnő) frankos konstrukcióba.
A hiteles állítja: a banknál többször is elmondták neki, hogy a CHF konstrukció stabil, az eddigi árfolyam-ingadozás alapján legfeljebb öt év alatt összesen 10-15 százalékos kilengés lehet a forint és a svájci frank árfolyama között, ami számára bevállalható kockázat volt. Azonban mint később kiderült, ez csak félig volt igaz, vagy még úgy sem: a hosszú távú, 30 éves árfolyamadatok alapján kiderült, hogy a 2009 előtti öt év, amire az AXA-nál hivatkoztak, afféle kivételesen békés időszak volt, azonban hosszabb távon sokkal nagyobb volt az elmozdulás a két fizetőeszköz között, meghaladta az évi 8 százalékot.
Bartha Péter úgy fogalmazott: magát a hitelszerződést először a szerződéskötés napján a közjegyzői irodában látta, azt az AXA sem neki, sem pedig a hitelt közvetítő Bankbróker Kft.-nek nem adta ki. A szerződéskötés napján a közjegyző 20 perc alatt elhadarta a hitelszerződés főbb pontjait, majd ezután megtörtént az aláírás.
Az adós számára akkor derült ki, hogy a gyakorlatban mit jelent a devizahitel, amikor egy nap úgy döntött, hogy saját maga befizeti a törlesztőrészletét svájci frankkal: a bank nem engedte. A hitel sajátossága, hogy csak forintban lehetett törleszteni, méghozzá úgy, hogy a bank az akkor érvényes vételi árfolyamon adta a hitelt, majd a törlesztést már az eladási árfolyamhoz kötötte, és ebből az árfolyamrésből nem engedett.
Bartha korábban otthagyta addigi munkahelyét – a Siemensnél dolgozott programozóként –, és elmondása szerint multi level marketinggel kezdett foglalkozni. Azonban ekkorra már mind az árfolyam, mind pedig a svájci jegybanki alapkamat is változott, méghozzá Bartha kárára, aki 170 forintos árfolyamon vette fel a hitelét, ami a forint gyengülésével 230 forintra nőtt.
A többi – például a teljes hiteltartozás 1,9 százalékára rúgó éves kezelési díj – költséggel együtt mára a törlesztőrészletek a duplájára híztak. Bartha 2011 januárjában 8 hónapos hitelfizetési moratóriumot kért és kapott a banktól, ami annyit jelentett, hogy az addig felhalmozódott hitelét hozzáírták a tőketartozásához, azaz tovább tornyosult a hiteltorony a feje fölött. Bartha Péter 2012 januárjában munkanélküli lett, szeptembertől pedig a hitelét sem tudta fizetni. A végrehajtás még nem indult el, ám állítása szerint rendszeresen kap "fenyegető hangnemű" telefonokat a banktól, amiben immáron a végrehajtás elindítását emlegetik.
A per első napján az AXA képviselője, Lendvai András ügyvéd jobbára csak eljárásjogi kifogásokkal élt, mondván: nem megfelelő volt a perbe hívó levél idézése, és hiányolta, hogy a szerződés, illetve a felemlegetett televíziós reklámok másolata nem szerepel a periratokban. Vitatta ugyanakkor a csoportos per létjogosultságát, mondván: a 33 szerződés külön-külön szerződést jelent, és ezért azt külön eljárásokban kellene vizsgálni.
Az USA-ban elterjedt csoportos per – "class action" – lényege, hogy a bíróság, ha elfogadja a csoportos indítványt, akkor csak egyetlen felperes esetét veszi a bizonyításban alapul, majd ezt általánosítja ki az összes többi esetre is. Magyarországon ebben a formában a Bajnai-kormány próbálta meghonosítani, ám a már elfogadott törvényt Sólyom László jogi pongyolaságokra hivatkozva visszadobta, a 2010 tavaszától kormányzó Fidesz pedig – dacára, hogy Európa-szerte szorgalmazzák a csoportos fogyasztói perek alkalmazását – levette napirendről a class action meghonosítását a magyar jogban.
A bíróság úgy döntött, hogy a 33 felperes közül a vidékieket a helyi bíróságokon hallgatják meg, és csak a fővárosi felpereseknek kell megjelenni a Fővárosi Törvényszék előtt, legközelebb júniusban. A szervező Axermix-csoport elmondta: jelenleg összesen 5 pertársaságot indított az Axa Bank Europe és kettőt az Erste Bank ellen, az összes perérték pedig túllépi az egymilliárd forintot.
Facebookon szerveződnek a pertársaságok
A jelek szerint az összes többi hazai nagybank is készülhet a hasonló perekre. A Devizaadósok Érdekvédelmi SZövetsége (DÉSZ) honlapján javában toborozzák a pertársaságokat.
A pertársaság a hitelkárosultakért honlapján olvasható, hogy megközelítőleg ezer perindítási szándéknyilatkozatot helyeztek letétbe.
Elméletileg - azaz jog szerint -pertársaságot már 3-5 pertárs alapíthat, azaz elindulhat. A szervezet számítása szerint a perilleték összege miatt legalább 20-30 felperesnek kell társulnia ahhoz, hogy "gazdaságos" legyen a per.
Egyénileg többen is indítottak már mintapereket a bankokkal szemben, azt kérve a bíróságtól, hogy állapítsa meg a devizahiteles konstrukciók tisztességtelenségét.
A legtovább Kasler Árpád ügye jutott. Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke - maga is devizaadós - és felesége az OTP bankot perelte be. A Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa 2012 áprilisában jogerősen kimondta, hogy a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni.
Az OTP törvényességi felülvizsgálatot kért, amit később a Kúria előtt is megismételt.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az árfolyamrés elterjedt gyakorlata tisztességtelen: deviza alapú kölcsön esetén a bank ténylegesen nem bocsát devizát az adós rendelkezésére és az adós nem is devizában törleszt, azaz valódi devizaátváltás nem történik.
A másodfokú bíróság szerint akkor tisztességes az árfolyamrés, ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása egynemű árfolyam alkalmazásával történik.
Végül nemrégiben a Kúria felfüggesztette a pert és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte.
