Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) 29 európai ország (27 uniós tagország, Norvégia és Izland) adatait gyűjtötte össze a 2007-ben végzett növényvédőszer-maradék vizsgálatokról. Összességében az országok a korábbi évekhez képest lényegesen több, 74 ezer 300 minta vizsgálatát végezték el. A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület közleménye arra is utal, hogy 350 különböző növényi eredetű terméket elemeztek, az analitikai vizsgálatok 870 különböző hatóanyagra (beleértve a fontosabb bomlástermékeket is) terjedtek ki.

A vizsgálatok célja annak megállapítása volt, hogy a fogyasztók mennyire vannak kitéve a növényvédelemben használt vegyszerek hatásának. Az eredményektől függően kerülhet sor a növényvédelmi eljárások módosítására, a megengedett maradékok szintjének csökkentésére, vagy akár hatóanyagok/szerek betiltására is.

Úgy az akut (rövid távú), mint a krónikus (hosszú távú) kockázati becslésnél a legrosszabb esetet feltételezték, azaz az előforduló legmagasabb maradékot tartalmazó élelmiszer nagy mennyiségű fogyasztását. A kimutatott hatóanyag-maradékokat általában a megengedett maximális értékhez (MRL) szokták hasonlítani. Önmagában az a tény, hogy egyáltalán ki lehet mutatni maradékokat, egészségügyi szempontból még nem jelent semmit, csak a vizsgálatok érzékenységére utal – a meghatározó a talált anyagok mennyisége. Sőt, a megengedett maximális érték is olyan biztonsággal kerül megállapításra, hogy esetenkénti kismértékű túllépése az EFSA szerint sem jelent egészségi kockázatot.

A 2006. évi 95  százalékkal szemben a 2007. évi adatok azt mutatták, hogy a minták 96 százaléka felelt meg teljes mértékben az előírásoknak. Ez kedvező tendenciát mutat, az arányok megnyugtatóak, és semmiképpen sem jelentenek különösebb kockázatot a fogyasztók számára.

A növényvédelem jellegéből adódóan a zöldség-gyümölcs mintákban 354, a gabonafélékben 72 különböző hatóanyagot mutattak ki, az esetek 26 százalékában többféle hatóanyagot is. A feldolgozott élelmiszerekben a nem megfelelő – a megengedett határértéket meghaladó – minták aránya 1,2 százalék, a bébiételekben – amelyekben nagyságrendileg kevesebb maradékokat engednek meg - 0,6 százalék (megjegyzendő: Magyarországon 0 százalék) volt.

Mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy míg az uniós eredetű termékek 2,3 százaléka nem felelt meg a követelményeknek, a harmadik országokból származó minták 6,8 százaléka tartalmazott az előírtat meghaladó maradékokat. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy élelmiszerbiztonsági szempontból a hazai – uniós – élelmiszerek arányát indokolt növelni.

A bio -(organikus) termékek vizsgálatánál a gabonafélék 0,6 százaléka, a zöldség-gyümölcsfélék 1,1 százaléka tartalmazott növényvédőszer-hatóanyagot a megengedett határérték felett. Az eredmény arra utal, hogy nem elegendő a biotermékek minősítésénél csak a termelési folyamatot figyelemmel kísérni, a végtermékek ellenőrzésére is szükség van.