Csökkenő magyar növekedést vár az EU
Tavaly a magyar GDP 3,6 százalékkal nőtt - emlékeztet a jelentés. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szakértői szerint a növekedés várható lassulása annak tudható be, hogy veszítenek növekedésserkentő erejükből olyan tényezők, mint például az EU-források rekordmértékű felhasználása.
A brüsszeli becslések szerint a magyarországi munkanélküliség, amely jelentősen csökkent, tovább zsugorodik majd, az infláció pedig idén eléri a mélypontot. A költségvetési hiány szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt marad. A magyar költségvetési hiány 2014-ben a GDP 2,6 százaléka volt. Idén 2,5 százalék, 2016-ban 2,2 százalék várható az Európai Bizottság szerint.
Részletező értékelésében az Európai Bizottság megállapítja: 2014-ben a magyar gazdaság a vártnál nagyobb növekedést mutatott. A belső kereslet önmagában 4 százalékos GDP-bővülést eredményezett, amit 0,4 százalékponttal lerontott a külkereskedelmi mérleg, így állt elő a 3,6 százalékos növekedés. A belső keresleten belül a bruttó felhalmozás volt a fő tényező. A köz- és a magánszféra beruházásainak szárnyalását segítette az EU-források fokozott felhasználása, valamint a központi bank növekedésösztönző programja, a kis- és közepes vállalkozások kedvezményes hitelezése.
A lassulás jelei azonban 2014 második felében már láthatóak voltak - folytatódik a brüsszeli értékelés. Ez a bizottsági elemzők szerint tovább tart, mert az EU-források, valamint a kedvezményes hitelezés hatása mérséklődik.
A 2015-2016-os növekedésnek is a belső kereslet lesz a fő hajtóereje, de a hangsúly a beruházási igényekről átkerül a magánfogyasztásra - véli Brüsszel. A háztartásoknál több lesz az elkölthető jövedelem, részben annak a pénznek köszönhetően, amit a devizahitelek forintosításával összefüggésben a bankok kénytelenek visszafizetni, részben annak nyomán, hogy az alacsony infláció mellett a reálkeresetek növekedése várható.
Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy 2016-tól már csak a 2014-2020-as uniós keretköltségvetés strukturális alapjai elérhetőek Magyarország számára, ami a beáramló EU-források jelentős csökkenését eredményezi, ez pedig hatást gyakorol a beruházási tevékenységre. Így a közfogyasztásban a tavalyi 2,4 százalékos növekedés után idén már csak 0,9 százalékos növekedés, 2016-ban pedig 0,5 százalékos csökkenés várható. Az állóeszközberuházások a 2014-es 11,7 százalékos növekedés után idén már csak 4,6 százalékos növekedést, jövőre pedig egy százalékos csökkenést mutatnak az Európai Bizottság szerint.
A kivitel bővülése várható: a külkereskedelmi mérleg idén 0,4 százalékponttal, 2016-ban pedig 1,2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez. A munkanélküliség, ami 2014-ben 7,7 százalékra csökkent, idén várhatóan 6,8, jövőre pedig 6 százalékra süllyed.
Tavaly nem volt infláció, idén márciusban pedig 0,6 százalékos árszintcsökkenés mutatkozott. Az év második felében a becslések szerint enyhe emelkedés lesz, így az esztendő végére ismét 0 százalékos infláció várható. Jövőre az árak mintegy 2,5 százalékkal emelkedhetnek.
A becsléseket különböző bizonytalansági tényezők felfelé vagy lefelé módosíthatják, jegyzi meg az Európai Bizottság és megállapítja, hogy több olyan bizonytalansági tényező van, amely kedvező irányba tolhatja el a kiinduló feltételezéseket. Így például a javuló bizalom önmagban is serkentheti a beruházásokat, valamint további hitelezés indulhat meg a növekedési hitelprogram felfutása és a pénzügyi szektor irányában követett politika révén.
