Mol-részvények: Nem az évszázad üzletét ütötte nyélbe a kormány
Részvényenként 485,49 forint osztalékot fizet a tavalyi év után a Mol - tette közzé az olajvállalat. A magyar állam tulajdonában van a cég 24,74 százaléka, 25,8 millió darab részvény. Így számításunk szerint az állami költségvetésbe idén 12,55 milliárd forint folyik be a Mol kisebbségi csomagjából.
Ez közel ötven százalékkal több, mint az idei költségvetésben a Mol-részvények után betervezett 8,8 milliárd forint bevétel. Ráadásul tavaly év közepén Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezető még négymilliárdos legalsó elvárásról beszélt. A jövő évi költségvetési terv egyelőre nem nevesíti tételesen az állami részvényekkel szemben támasztott osztalékreményeket.
A magyar állam 2011-ben ötszázmilliárd forintért vált a Mol legnagyobb kisebbségi tulajdonosává. Részvényeiért cserébe 2012-ben tízmilliárd, 2013-ban 11,8 milliárd, tavaly pedig 15,2 milliárd forint osztalékban részesült, arányosan a Mol-vezetés által erre szánt összegek változásával. A Molból származó osztalékbevétel tehát most csökken először a 2011-es tulajdonszerzés óta.
Noha a befektetett tőkére vetített hozam körülbelül 2,5 százalék, azaz magasabb, mint a jegybanki alapkamat, azért az Orbán-kormány befektetése még mindig nem igazán nevezhető az évszázad bizniszének. A Mol-papírok értéke az elmúlt négy év árfolyamzuhanása folytán jelenleg közel kétszázmilliárdos buktában áll. Vagyis ennyivel kevesebbet kapnánk érte, ha a kabinet eladná azt, amit egyébként nem tervez. Igaz, áprilisban az árfolyam szinte kilőtt, a magyar állam befektetésének értéke mutatott már közel háromszázmilliárdos mínuszt is.
A zágrábi közigazgatási bíróság elutasította a Mol fellebbezését és igazat adott a horvát pénzügyi felügyeletnek: a HANFA 2011-ben büntetőfeljelentést tett a Mol vezetői ellen, mondván, 2010-ben a Molnak az irányítása alatt álló horvát INA olajtársaság részvényeivel kapcsolatos nyilatkozatai szerintük törvénysértően manipulálták a tőkepiacot - tudósít az MTI. A HANFA kifogása szerint a Mol nem azzal magyarázta az INA részvényeseinek tett ajánlatát, hogy az INA többségi részvényese szeretne lenni, de a Mol folyamatos INA-részvényfelvásárlásai alapján a szervezet mégis ezt a szándékot látja bizonyítottnak. Az INA 49 százalékát birtokló Mol azzal védekezett, hogy a horvát jog szerint nem kötelező közzétenni a felvásárlási szándék tényleges okát. Az INA 45 százalékát birtokló, a Mol vezetési stílusát évek óta ostorozó horvát kormány ugyanakkor új részvényesi megállapodást javasol a felek között.
