A várakozásokat meghaladóan, 6 százalékkal nőttek a bruttó bérek novemberben az előző évihez képest, ami jórészt bázishatásokkal magyarázható, hiszen egy évvel korábban 1,2 százalékos bércsökkenés volt megfigyelhető az szja idei változása miatt, ami a bérek és bónuszkifizetések idei évre való átcsúsztatását okozta.

Az szja-változásoknak köszönhetően a nettó bérek 7,9 százalékkal nőttek, így a nettó reálbér-növekedés 3,4 százalék volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér-növekedés nagyobb lehetett. A versenyszférában 5,5 százalékra gyorsult a bérnövekedés üteme az előző havi 4,7 százalékról, míg a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 5,4 százalékra lassult az előző havi 4,7 százalékról, ami elvileg béroldali inflációs nyomásra utalhat, ez azonban nagyrészt bázishatásnak köszönhető.

A munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás visszaesése – amit a közszféra létszámának csökkenése okoz – jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő-kereslet növekedése.

A foglalkoztatottak száma összességében 1 százalékkal csökkent a költségvetési szféra 4,7 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatási szintje miatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. Az év hátralevő részében kissé gyorsulhat a bérdinamika, ami bázishatásnak köszönhető, mivel az szja-változások miatt a tavaly év végi jutalmak, prémiumok egy részét az idei év elején fizették ki.

A reálbér-növekedés ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése, valamint a fogyasztói bizalom meredek visszaesése miatt. Az idén pedig az adóváltozások kedvezőtlenül érintik a háztartásokat, ezért újra a reálbérek visszaesésére számít Suppan Gergely.