Csődvédelmet kért a Tribune, az Egyesült Államok legnagyobb magánkézben lévő kiadótársasága. A többi között a Chicago Tribune, a Los Angeles Times és a Baltimore Sun napilapokról világszerte ismert, 23 televíziócsatornát, számtalan internetes portált üzemeltető médiabirodalom vállát 11,8 milliárd dolláros adósságteher nyomja, miközben hirdetési bevételei apadoznak, s a költségcsökkentés sem szabadította fel számára a stabil üzletmenethez szükséges forrásokat.

A múlt hónapban jelentették be, hogy a harmadik negyedévi veszteség 121,6 millió dollárra rúgott. A médiakonszern lapkiadásból származó bevétele 13 százalékkal 654 millió dollárra, míg televíziós és szórakoztatóipari bevételei 5,6 százalékkal 383 millió dollárra estek vissza a szeptemberrel zárult három hónapban, 2007 hasonló időszakához képest. A hirdetési bevétel 19 százalékkal csökkent, az első és a második negyedév 15 százalékos visszaesését követően.

A tragikus adatok láttán a Moody’s a vállalat hiteleinek leminősítését helyezte kilátásba, nyomatékosítva egyúttal, hogy ha talpon akar maradni a Tribune, akkor az év végéig mindenképpen el kell adnia egyik büszkeségét, a Chicago Cubs baseball csapatot.

Mielőtt beadta volna a papírokat a csődbíróságra, a Tribune lázasan kereste a megoldást, a vállalat hiteleinek átütemezéséről folytatott tárgyalásokat a bankokkal, miközben megkezdte a nélkülözhető vagyonelemek kiárusítását. A cégnél 4500 újságíró dolgozik, közülük most 75 szerkesztőségi munkatársat bocsátottak el a Los Angeles Timesnál. Ez tíz százalékos leépítésnek felel meg – írja a Bloomberg.

A Tribune Company, az Egyesült Államok egyik legnagyobb médiavállalkozása és második számú lapkiadója. A nagy televíziós csatornák regionális közvetítési jogain, illetve nagy napilapokon keresztül a Tribune Co. ötből négy amerikai háztartásba jut el, elsősorban a metropolisokra, New Yorkra, Los Angelesre és Chicagóra, illetve környékükre összpontosítva. Összesen mintegy 21 ezer főt alkalmaz, tulajdonosa a Chicago Cubs baseballcsapatnak is. A birtokában lévő The Los Angeles Times az ország negyedik legnagyobb lapja 739 ezres példányszámmal, ami igen messze esik az évtized eleji 1,1 millió példánytól. A szerkesztőség létszáma a valamikori 1300 fő felére csökkent. A Tribune nem tőzsdei cég. Sam Zell ingatlanmágnás birtokába került egy évvel ezelőtt, 13 milliárd dolláros adóssággal. Évi mintegy 1 milliárd dollár hitelt kell törlesztenie.
 
A helyzet nem sokkal jobb a The New York Times Company-nál, a hasonló nevű lap kiadójánál sem. A cégnek ugyanis 400 millió dolláros hitelt kell visszafizetnie öt hónapon belül. Folyamatban lévő vagyonértékesítései nem jártak egyelőre sikerrel, készpénzállománya minimális. A Tribune-hoz képest annyiban jobb a helyzete, hogy tartozásait éppen fedezi az új székháza, valamint a Red Sox baseballcsapatban levő részesedése. A cég legkönnyebben értékesíthető vagyoneleme az about.com portál, ez becslések szerint 500 millió dollárt érhet, igaz tavaly még sokkal többet kaphattak volna érte.
 
A kiadó most 225 millió dollár kölcsönt vesz mahtattani székházára jelzáloghitel vagy eladás- és visszalizing-szerződés formájában, hogy enyhítsen készpénzgondjain - ezt a napilap maga közölte hétfőn. A médiacégnek, amely 58 százalékban tulajdonosa az épületnek, két tartalékhitel-konstrukció áll már a rendelkezésére, 400-400 millió dollárig, de ennek felét már lehívta. Arthur Sulzberger, a NYT kiadója nemrég kitérő választ adott a kérdésre, hogy megjelenik-e tíz év múlva a lapja nyomtatásban. - Ott a helyünk, ahol az emberek kiváncsiak az információinkra - mondta. Az amerikai minőségi sajtó zászlóshajóját, a New York Timest is kellemetlenül érintik a legfrissebb auditált adatok. A két listavezető, a USA Today, illetve a The Wall Street Journal példányszáma változatlan maradt az elmúlt egy évben, a harmadik helyezett Times-é viszont hétközben 3,6 százalékkal, vasárnap 4,1 százalékkal csökkent tovább. Így valamivel 1, illetve 1,4 millió példány felett tudja tartani magát. Lesújtóbbak azonban az üzleti eredmények. A világlap mögött álló kiadóvállalat harmadik negyedévi 51,4 százalékkal esett vissza, a csökkenés az előző év azonos időszakához képest már 64,5 százalékos. A teljes bevétel ugyanis gyorsabb ütemben esett (687 millió dollárra), mint amennyivel a működési költségeket (677 millió dollár) csökkentették. A mérleg nyomán az S&P a befektetésre érdemes szint alá, bóvlira minősítette le a kiadó részvényeit, és a Moody's is ezt fontolgatja. Feltűnő, hogy míg a cégcsoport más internetes vállalkozásainak bevétele a kedvezőtlen gazdasági környezet dacára 16,1 százalékkal nőtt, az online lapkiadás nyeresége - amely a NYT mellett a The Boston Globe-ot és a The International Herald Tribune-t is érinti - csak 2,5 százalékkal.
 
Az amerikai médiavállalkozásokat elérő anyagi gondok a tartalmat tekintve is átrendezik az erőviszonyokat. A CNN, a Time Warner birodalom része hírügynökséget hoz létre, nem titkoltan az Associated Press riválisaként lépve fel. A lehetőség iránt sokan érdeklődnek, mert drágának tartják az AP-t. A hírügynökség előfizetése egy olyan "megyei" lap esetében, mint a 200 ezres példányszámú, ohiói The Columbus Dispatch, évi 800 ezer dollár, azaz 164 millió forint. 
 
A nyomtatott sajtó hanyatlása közvetlenül összefügg a hirdetési bevételek drasztikus - százalékosan kétszámjegyű - visszaesésével és a recesszióval; mindettől az amerikai sajtó egésze sem mentes. Az országos terjesztésű napilapok közül a Christian Science Monitor nemrég bedobta a törülközőt: a Keresztény Tudomány elnevezésű protestáns felekezet támogatásával megjelenő, megbízható hírforrásnak tartott újságot jövő áprilistól csak hetente egyszer, hétvégén terjesztik nyomtatásban. Megjelenik viszont továbbra is az interneten, illetve az olvasók e-mailben napi válogatást kapnak pdf-formátumban, amelyet otthon kinyomtathatnak maguknak. Néhány adat: a posta által terjesztett CSM napi példányszáma fokozatosan 52 ezerre csökkent az 1970-es 220 ezerről. Az előfizetésből (évi 219 dollár) 9 millió dollár bevétel származik, amit a nyomtatott verzió hirdetéseiből egymillió, az online kiadás révén pedig 1,3 millió dollár fejel meg. Ugyanakkor a májusig tartó pénzügyi évben 18,9 millió dollárra teszik a veszteségeket, amelyből az egyház 12,1 milliót fedez. Márpedig 2013-ig 10,5 millióra akarják csökkenteni a működési költségek nettó veszteségét, hogy az egyháznak csak 3,7 millióval kelljen kipótolnia a hiányt. A hetente megjelenő papírformátumért 89 dollárt kérnek majd évente. Az oldalletöltések most havi 3 milliós számát öt év alatt 20-30 millióra szándékoznak gyarapítani. Leépítések várhatóak a mintegy százfős szerkesztőségben és a 30 fős kiadóban.

Ma szavaznak az autógyárak megsegítéséről

Kedden szavazhat az amerikai Kongresszus a három nagy detroiti autógyárnak juttatandó gyorssegélyről. A körvonalazódó megoldás szerint a General Motors és a Chrysler összesen 15 milliárd dollárt kap, hogy március végéig megússza a csődöt. Az összeget az energiahatékony technológiák fejlesztésére már jóváhagyott 25 milliárd dollárból csípik le. Elemzők és kongresszusi képviselők is attól tartanak: a pénz nem lesz elég, a nagy cégek továbbra is feneketlen hordóként nyelik majd a milliárdokat. A Fordnak nincsenek égető likviditási gondjai, csak tartalékhitelt kér. A csődvédelem alatt a cégek esetleg képesek lennének a szerkezetátalakításra, de a félelmek szerint senki nem venne autót tőlük ebben az esetben.