Csődben a GM, eladható a Chrysler
Hétfő reggel, New York-ban beadta a csődvédelmi kérelmet a General Motors; ez az amerikai ipar történetének legnagyobb ilyen eljárása. A több mint 172 milliárd dollár kinnlevőséget felhalmozó, tavalyig 77 éven keresztül világelső michigani autógyártó a reményei szerint 60-90 nap alatt "születhet újjá": a csődbíró legalább tizenegy üzem, márkák (Saturn, Hummer), márkakereskedések felszámolásához járul majd hozzá.
A karcsúsított cég nyereségességét a teljes észak-amerikai autópiac évi 10 milliós, azaz viszonylag nyomott eladási mutatóihoz képest állítják be. Húszezer további álláshely megszűnésére lehet számítani. Az új GM a Cadillac, a Chevrolet, a Buick és a GMC márkákat tartja meg. Legnagyobb hitelezői között a gyártó a Wilmington Trustot (23 milliárd dollár) és az UAW ágazati szakszervezetet (21 milliárd) sorolta fel, de tartozik például a Deutsche Banknak is, több mint 4 milliárddal. A GM-csoporthoz tartozó Saab Svédországban már csődeljárás alatt van, az Opel a Magna, kanadai alkatrészgyártóhoz kerülhet.
Az amerikai állam újabb 30 milliárd dollárral száll be a GM megmentésébe (összesen 50 milliárddal.) Cserébe viszont 60, a kanadai kormánnyal együtt pedig 72 százalékot kap az új vállalatban. Az UAW nyugdíjasainak egészségbiztosítási alapja 17,5 százalékos tulajdonrészhez juthat, amelyet 20-ra egészíthet ki. Az amerikai autógyártók megroppanásához hozzájárult - az itt is aktív japán konkurenciához képest is -, hogy horribilis, sokmilliárdos kötelezettségük állt fent jelenlegi, illetve korábbi dolgozóik, valamint családtagjaik egészségügyi ellátásának fedezésére.
A dolgozói juttatásokról a GM és a szakszervezet között a hétvégére olyan megállapodás született, ami évi 1 milliárd dollárral csökkenti a cég terheit. A vezérigazgatóváltást az Obama-kormány "autó feladatcsoportja" már kierőszakolta Detroitban, és Rick Wagonert Fritz Henderson váltotta nemrég. Fehér házi források szerint a GM sorsát megpecsételte, hogy Wagoner vonakodott a komoly áldozatokkal járó szerkezetátalakítás végrehajtásától. A vállalat eközben mint a megváltót várja a hibrid, feltöltős (plug-in) Chevy Volt jövő novemberre jelzett piacra dobását. Az elemzők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy mintegy 30 ezer dolláros ára mellett a Volt mennyire lesz tömegautó.
Ezzel csaknem egyidőben, helyi idő szerint vasárnap éjjel a manhattani csődbíró kiemelte a Chryslert a védelem alól; az USA harmadik legnagyobb autógyártója így éppen egy hónap alatt alakulhatott át. A csődbíró eladhatóvá tette a Chryslert; ha a Fiattal a hónap közepéig mégsem jön létre az üzlet, úgy az olaszokat nem terheli kötelezettség. Ellenkező esetben - egy hónapos, versenyjogi próba után - kezdetben 20, később 30 százalékos tulajdonrészt szerezhetnek. A részvények többsége, 55 százaléka az UAW alapjához juthat. Az amerikai és a kanadai kormány itt kisebb hányadhoz juthat.
A GM-mel (és az állami mentőövre közvetlenül egyelőre nem szoruló Forddal) ellentétben a Chrysler eddig sem volt tőzsdei cég. A balul sikerült Daimler-házasság után - amelyből a németek is jelentős veszteséggel tudtak csak kihátrálni - a vállalatban a Cerberus Capital Management nevű kockázatitőke-társaság szerzett meghatározó befolyást. Az új Chrysler Group menedzsmentjében a Fiatnak lesz döntő szava, amely sokáig az Opelért is versenyben volt Berlinben. A minap bejelentették: C. Robert Kidder, a Duracell International korábbi első embere váltja Robert L. Nardellit a cég elnöki székében.
A csaknem két éve, a Home Depot barkácsáruházlánctól átigazolt Nardelli ideig-óráig maradhat a vezérigazgatói poszton. A torinói gyártótól azt várják, hogy a kisautók gyártásában szerzett ismereteit kamatoztassa a főleg pickupokban, minivanekben és szabadidőterepjárókban jeleskedő michigani cégnél; cserébe az olaszok visszatérhetnek az észak-amerikai piacra is. Az üzlettel a 22 Chrysler-üzemből nyolc zárhat be, több ezer állás szűnhet meg, és a jelek szerint végleg megpecsételődött a Chrysler- (illetve Dodge-, és Jeep-) márkakereskedések negyedének, államokszerte csaknem 800-nak a sorsa is.
- Nem akarok autógyárakat, bankokat működtetni... Van más dolgom elég... Nem vagyok autómérnök, nem tudom, hogyan kell megfizethető feltöltős hibridautót létrehozni. De azt tudom, hogy ha a japánoknak sikerült, akkor nekünk is kell, hogy menjen - mondta nemrég Barack Obama arra a kérdésre, hogyan érzi magát az elszaporodó államosítások kapcsán. Az amerikai elnök hétfőn, a nap folyamán később beszédre készült az autógyártókról. - Obama nem akart olyan lélegeztetőgépet, amellyel folyamatosan pénzt kell bepumpálni, hogy a dolog a felszínen maradhasson - mondta a Fehér Ház "autóstratégiájáról" David Axelrod vezető elnöki tanácsadó.
Obama: Nem akarom működtetni a GM-et
A GM-nek olyan jelentős mennyiségű pénzre van szüksége, amelyet csak egy kormány biztosíthat - mondta hétfői beszédében Barack Obama elnök, kitérve arra is: Kanada szövetségi, illetve Ontario kanadai tartomány kormánya is beszáll a globális óriásvállalat egyes részlegeinek megmentésébe. Az amerikai elnök egyben köszönetet mondott a német kormánynak az Opel helyzetének rendezését elősegítő egyetértési nyilatkozatért.
Obama a régi GM végéről, egyben pedig egy új, "a minőségi, biztonságos és üzemanyaggazdaságos" autógyártásban elkötelezett GM kezdetéről beszélt a nap folyamán beadott csődvédelem kapcsán. De, mint mondta, "nem teszek úgy, mintha a nehéz idők már elmúltak volna." Áldozatokra van szükség minden érintett, így a szakszervezetek vagy a részvényesek részéről is - hangsúlyozta. Az elnök megerősítette korábbi nyilatkozatát: nem akarja működtetni a michigani óriásvállalatot, az igazgatótanács álljon a magánszférából érkező tagokból, a kormány nem fog beleszólni például termékfejlesztési kérdésekbe. A folyamat végén az USA-n belül gyártott járművek aránya három évtized óta először növekedhet a GM-nál Obama szavai szerint. Az elnök arra számít, hogy a General Motorsnak több időt kell csődvédelemben töltenie, mint a Chryslernek. Ez utóbbi cég, egy hónap elteltével - mint fogalmazott - "új és erősebb Chryslerként emelkedhet ki ... az elkövetkező napokban."
