A Zalai Baromfifeldolgozó Kft. pacsai feldolgozójában leállt a pulykafeldolgozás, de rövidesen hasonló, rossz hírek érkeznek a keleti régiókból is ­– hangzott el a Baromfi Terméktanács (BTT) keddi sajtótájékoztatóján.

Csorbai Attila elnök szerint, ha rövidesen nem kap a sertéságazathoz hasonló segítséget a hatvanezer családnak megélhetést biztosító ágazat, akkor csődhullám söpörhet végig az ágazaton bedöntve minden ötödik-hatodik céget. Az ágazatban jelenleg 2500 vállalkozást tartanak számon.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a sertésfeldolgozáshoz képest a baromfiágazatban a gazdálkodók és a feldolgozók jóval szorosabb integrációban dolgoznak, ezért a vállalatok jövedelmezőségi gondjai magával ránthatja a szárnyasokkal foglalkozókat, takarmánygyártókat is.

Bárány László, a Magyar Szabadtartásos Baromfitermelők Szövetségének elnöke szerint az ágazatból a növekvő költségek és a csökkenő kereslet miatt eltűnt a jövedelem. Szerinte a jelenlegi kormányzaton múlik, hogy 3-5 év múlva még lesz-e Magyarországon baromfitermelés. Szerinte a baromfitartóknak nagy segítséget jelentene, ha a sertéságazathoz hasonló mértékű állatjóléti támogatást kapnának és a jelenlegi, évi 4,8 milliárd forintos dotációt tízmilliárdra növelnék.

Szabó István a Magyar Brojlerszövetség elnökének véleménye szerint a hatékonyság már nem növelhető, mert a legnagyobb magyar cégek fajlagos költségeit további piaci koncentráció már nem növelheti, ezért lenne fontos a fogyasztók és az élelmiszeripar számára fontos az áfa nagyságának kérdése.(Mint ismeretes, a magyar húsipar cégeit tömörítő lobbiszervezet tavaly ősz óta házal a kormánynál azzal a célkitűzéssel, hogy a jelenlegi uniós csúcstartó, 27 százalékos áfát 10 százalékosra mérsékelje a kormányzat. Korábban a húsosok 5 százalékra is csökkentették volna az áfaszintet. Egyelőre azonban a kormány nem hajlandó csökkenteni az áfaszinten.)

Szabó úgy látja: jelenleg a csirkemell-filé kilónkénti átlagos fogyasztói ára 1290 forint, nagyjából annyi, mint amennyi öt éve a baromfiipar nettó átadási ára volt.Ha viszont nem 27, hanem 5 százalékos lenne az áfakulcs, akkor a filé csak ezer forintba kerülne.

Magyar József a Magyar Kacsaszövetség elnöke szerint a kormányzatnak a külön pénzbe nem kerülő jogszabályváltozásokat is végre kellene hajtania, hogy segítsék az ágazat beruházóit, különben hozzáférhetetlen marad a 83 milliárd forint értékű uniós technológia-fejlesztési támogatás. Magyar József példaként említette a teljesíthetetlen banki garancia kérdését. Szerinte sokat segítene, ha az integrációt végzők számára legfeljebb 3 százalékos, kedvezményes kamatozású hitel felvételének lehetőségét megteremtenék.

A BTT bemutatta azt a középtávú, fejlesztési programját is, amellyel 7 év alatt, összesen 315 milliárd forint támogatással - melynek fele a hatékonyabb termelés és a növekedés miatt a költségvetés számára megtérülne - ismét versenyképes helyzetbe lehetne hozni az ágazatot. Ezzel, a termelésének csaknem felét exportáló ágazatban az – áfa nélküli – éves 30 milliárdos költségvetési befizetésük 40 milliárdra növekedne.

A jelenleginél, 12 ezerrel több családnak biztosítana megélhetést a baromfi tartás és feldolgozás.