A jelek szerint a pénzügyi válság miatt egyes európai uniós vezetők az euróövezet felvételi folyamatának rövidítését fontolgatják - írja a keddi Financial Times. A londoni napilap szerint a hétvégi csúcstalálkozó után több uniós politikus is jelezte: átgondolják azt a magyar javaslatot, amely szerint az ERM-II. árfolyamrendszerben az euróövezeti belépés előtt kötelezően eltöltendő időszakot - jelenleg két évet - rövidíteni kellene.

A gazdasági lap nemrégiben terjedelmes elemzéssel sürgette a kelet-európai EU-tagállamok mielőbbi felvételét az euróövezetbe, és a "már most sem működő" belépési feltételrendszer "régen esedékes" megszüntetését. A lap szemleírója a múlt hónap végén közölt írásban annak a véleményének adott hangot, hogy az euróövezet felvételi rendszere az alapvető stabilitási előírásokkal sem egyeztethető össze, mivel például az ERM-II.-ben kötelezően eltöltendő két év "nyílt felhívás a spekulánsoknak", és így további instabilitási kockázatokkal jár.

A keddi Financial Times szerint a lengyel pénzügyminiszter ugyanakkor jelezte, hogy Varsó nem feltétlenül támogatja a belépési szabályok javasolt módosítását. Jacek Rostowski a lapnak nyilatkozva azt mondta: Lengyelország egyáltalán nem változtatott álláspontján, és ha a piaci viszonyok lehetővé teszik, az idei év első felében be akar lépni az ERM-II. árfolyamrendszerbe.

A Financial Times szerint a Csehország által is képviselt lengyel hozzáállás része annak a politikának, amellyel Lengyelország igyekszik megkülönböztetni magát a térség nagyobb bajban lévő országaitól, például Magyarországtól. Varsó és Prága egyaránt "hűvösen reagált" a brüsszeli csúcson mind az uniós segélycsomagra, mind az ERM-II.-re vonatkozó magyar javaslatokra - írta a londoni gazdasági napilap.
Rostowski a Financial Timesnak ki is jelentette: a lengyel kormány szerint nem helyénvaló a térség egészére ugyanazt a megoldást alkalmazni. - Különbségtételre van szükség, az egyes országokat saját igényeik alapján kell megsegíteni, Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt - idézte a lap keddi száma a lengyel pénzügyminisztert.

A Financial Times szerint több közép-európai politikus azzal érvel, hogy néhány gyengébb euróövezeti tagállam, például Írország és Görögország sokkal rosszabb állapotban van, mint Lengyelország vagy Csehország.

Több német napilap is kommentárban tért vissza a brüsszeli rendkívüli EU-csúcsra, illetve a Kelet-Európa megsegítésére tett magyar miniszterelnöki javaslat elutasítására.

A Der Tagesspiegel úgy vélekedett, hogy nem Kelet-Európa van válságban, hanem az egész nemzetközi pénzügyi rendszer. Nem Németország az az ország, amelyik ezekben a napokban "új falakat" épít, hanem maga Magyarország - írta a liberális napilap, hangoztatva, hogy az ország már a válság előtt kudarcot vallott adósságainak leépítésével, és most a sikeres gazdaságpolitikát folytató országok - mint például Szlovákia, Lengyelország vagy Csehország - rovására kívánja szanálni saját gazdaságát. Azok az országok, amelyek protekcionizmushoz folyamodnak, falat építenek - írta a lap. Példaként Franciaországot említette, amely autóiparát egyebek között Kelet-Európa rovására akarja rendbetenni. De azok a kelet-európai országok is, amelyek - mint fogalmazott - ennek ellensúlyozására különleges bánásmódot követelnek.

Az újság szerint ezért nem lehet eléggé dicsérni Angela Merkel német kancellárt, aki Donald Tusk lengyel kormányfővel, valamint más keleti és nyugati szövetségessel együtt "az ésszerűség tengelyét" kovácsolta össze a protekcionistákkal szemben. Szintén üdvözítőnek tartják, hogy a kancellár nem akarja egész Kelet-Európát egy kalap alá venni, hanem azt hangoztatja, hogy a leginkább fenyegetett országokat esetről-esetre, célirányosan kell megsegíteni.

Egyetlen új, de régi tagállamnak sem kell tartania attól, hogy egy súlyos válság esetén egyedül marad - írta Der Tagesspiegel, emlékeztetve Olaszország nyolcvanas évekbeli megsegítésére. Az európai bankrendszer is sokkal összefonódottabb, mint például Ázsiában vagy Oroszországban - vélekedett a lap, valószínűtlennek nevezve, hogy a külföldi bankok Kelet-Európából kivonuljanak.

Nem Kelet-Európa áll válaszút előtt, hanem egész Európa - írta a lap, hangoztatva, hogy Merkel kancellár tárgyalási sikere ellenére a veszély még egyáltalán nem múlt el. Magyarországot - és különösen Ukrajnát - meg kell segíteni, ha Európa el akarja kerülni azt, hogy az "instabil" szomszédok - összeomló szociális rendszereikkel - teljes ellátásra szoruljanak. A szolidaritás azonban nem egyirányú utca, s ezt tulajdonképpen Magyarországnak is tudnia kellene - fogalmazott a berlini napilap.

A Handelsblatt kommentárjában ugyancsak azt hangoztatta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem feltétlenül tett jót országának azzal, hogy közvetlenül a csúcstalálkozó előtt az egész térségnek 180 milliárd eurós segélycsomagot követelt. Magyarország - mint a német üzleti napilap írta - a múltban nem éppen rendkívüli költségvetési fegyelméről volt híres. Az a tény, hogy egy országnak rosszul megy, az jelentős részben saját politikájának következménye - fogalmazott a Handelsblatt, emlékeztetve, hogy 2002-ben a költségvetési hiány elérte a gazdasági teljesítmény kilenc százalékát. Erre több uniós tagállam is emlékeztetett akkor, amikor Gyurcsány előterjesztette a segélyprogrammal kapcsolatos kívánságát - írta a lap, hozzátéve: egy milliárdos segélycsomag értelme és célja semmiképp nem lehet az, hogy egyes tagállamok nyilvánvaló hibáit "elsimítsa".

Ismeretes: az uniós csúcson elutasították a Közép-Európának szóló 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs programot, amelyet Magyarország kezdeményezett a gazdasági válság leküzdésére.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy tévényilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió támogatási formáinak egységeseknek kell lenniük minden tagországra vonatkozóan. Lengyelországnak be kell bizonyítania, hogy helyzete eltér a válságnak leginkább kitett térségbeli országokétól. Hozzátette, hogy Lengyelország támogatni fogja, hogy készüljön részletes elemzés minden egyes tagország igényeiről.

"Lengyelország olyan arculatot épít, amelyből látszik, hogy egy nehéz térségben fekszik, de a legjobb a térségbeli országok közül" - mondta a kormányfő, aki szerint Lengyelországnak az a dolga, hogy olyan támogatást kapjon az EU-től, amilyet Franciaország, Németország és Anglia vár el tőle. Hangsúlyozta: Lengyelország azt reméli, hogy az EU gondját fogja viselni a térségbeli fizetőeszközök stabilitásának.
Donald Tusk szerint a vasárnapi csúcsértekezleten harc bontakozott ki egy olyan, a gazdag országok alkotta exkluzív klub kialakulása ellen, amely a válsággal folytatott küzdelemben hajlamos lenne kissé megfeledkezni a gyöngébbekről.

Magyarország oldalán a konzervatív lengyel államfő

Megrótta a lengyel államfő az ország kormányát, amiért az európai uniós csúcstalálkozón nem támogatta a magyar kormány által Közép-Európának javasolt 180 milliárd eurós stabilizációs és integrációs programot. A konzervatív Jaroslaw Kaczynski szerint országa "hűtlen" volt Magyarországhoz. Az államfő szerint Lengyelország "alapjában véve semmit se ért el" a nem hivatalos brüsszeli csúcsértekezleten. Az államfő "nagy tévedésnek" nevezte Lengyelország uniós politikáját és megjegyezte, hogy a kormánynak véget kell vetnie a propagandának, és reálpolitikával kell foglalkoznia. Kaczynski kiváltképpen azt sérelmezte, hogy nem kapott támogatást az euró bevezetésének felgyorsítása, amit Lengyelország egyik elsődleges céljának tekint. "Világossá tették, hogy ez nem valósul meg" - mondta.