Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács elnöke nyitotta meg a két szervezet által "A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a 2013. évi költségvetés előzetes értékelése" címmel rendezett konferenciát.

Cséfalvay előadásában kiemelte hogy a jövő évi hiányt 1,6 százalékos növekedés és 300 milliárd forintos tartalék mellett kívánja megvalósítani a kormány. Ez a tartalék kisebb gazdasági növekedés mellett is reálissá teszi a hiány tartását - tette hozzá.

Az államtitkár szerint a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi terv a keresleti oldal ösztönzését szolgálja, amelyen belül az élőmunka járulékterheinek csökkentése 101 milliárd forintot jelent a vállalkozásoknak.

A világgazdasági és ezen belül az európai válság tanulságaiból Magyarország levonta a következtetést magyarázta az államtitkár: tartós gazdasági növekedés csak költségvetési és  pénzügyi stabilitás, reformok és munkahelyek teremtése révén valósulhat meg. - tudósított az MTI.

Ennek a stratégiának és a kényszernek jegyében csökkentette, illetve csökkenti a magyar kormány a GDP-arányos államháztartási hiányt a 2010-es 4,2 százalékról 2012-re 2,5 százalékra, miközben a GDP arányos államadósság a 2010. évi 81,4 százalékról 2012-re 78,0 százalékra, jövőre pedig 76,8 mérséklődik - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán. Az EU országaiban 2012-ben várhatóan az államháztartási hiány átlagosan 3,6 százalék lesz, az átlagos államadósság pedig meghaladja a GDP 80 százalékát - fűzte hozzá.

A magyarországi reformok jó irányát jelzik azok az intézmények és szabályok, amelyek megakadályozzák a pénzügyi stabilitás romlását, illetve az adósság ismételt növekedését - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán. Példaként hozta fel a stabilitási törvényt és a Költségvetési Tanácsot, amely az adósságféket teremti meg. A reformok között említette a kínálati oldali munkaerő-piaci politikát, ezen belül a rugalmas munkaerő szabályozást, a szociális ellátórendszer és a nyugdíjrendszer átalakítását.

A jövő évi költségvetés 15.083 milliárd forintos bevételi összegének részletei között a 16 százalékos egykulcsos adó általánossá válásáról, az ágazati különadók kivezetéséről és a bankadó megfelezését említette az államtitkár.

A kiadási oldal összege 15.737 milliárd forint, amelyből  az önkormányzati feladatok részleges átvállalása 400 milliárd forintot jelent, miközben ez a változtatás 90 milliárd forint megtakarítást hoz az államháztartásnak. Cséfalvay Zoltán megemlítette azt is, hogy  a lakásépítési támogatások összege az idei 53 milliárdról jövőre 173 milliárd forintra emelkedik.

A következő félévben költségvetési intézkedésekre lesz szükség, annak érdekében, hogy tartható legyen a 2,2 százalékos 2013-as hiánycél – mondta előadásában Simor András. Az MNB elnöke erre a kormány járulékcsökkentő programja miatt lesz szükség.

A hosszútávon sikeres adócsökkentés alapja csak a növekedés lehet – hangoztatta  Simor András. A költségvetésben levő szabad tartalékok törlése esetén mind a 2012-es és 2013 hiány tartható lett volna - ám azóta a 2013-as költségvetést jelentősen átírt a parlament az elmúlt két hétben.

Az a javaslat, amivel a MNB és a KT véleményezett, számolt a 280 milliárdos tranzakciós adóbevétellel, ami a piactól származott volna és nem szerepelt benne a kormány 300 milliárdos járulékcsökkentő programja - mondta Simor András. Ezek hatása még nem tisztázott, de nehéz elképzelni, hogy a 270 milliárdos járulékcsökkentési csomag és a 200 milliárdos tranzakciós adóbevétel - ami az állami szférából érkezik - egyenlegét a növekedés ki tudja egyensúlyozni – tudósított a konferenciáról a napi.hu.

Az elfogadott intézkedések hatására a költségvetés pozíciója jelentősen romlott, és a következő fél évben kell megtalálni azokat az intézkedéseket, amelyekkel a hiány visszahozható a 2,2 százalékos GDP-arányos szintre. Meglátjuk, hogy a következő fél évben milyen intézkedések bejelentésre kerül sor - tette hozzá az MNB elnöke.

Felszólalásában eredményességi követelmények bevezetését sürgette minden közkiadásnál Domokos László. A közkiadások csökkentésének az lenne a legjobb módja, ha eredményességi követelményeket állítanának fel minden egyes adóforint elköltéséhez - közölte az Állami Számvevőszék elnöke. Kiemelte: az ÁSZ számára a jogszabályok azt is előírják, hogy a közpénzek felhasználásának törvényességi ellenőrzése mellett a hatékonyságot és az eredményességet is vizsgálja meg; erre a jövőben a számvevőszék egyre nagyobb hangsúlyt helye - írja az MTI.