Csányi szerint a hiány 40 százalékát az OTP fizeti meg
Az OTP álláspontja az, hogy a szabályosan kibocsátott kötvények nem biztosítottak, hiszen a kibocsátók kockázatára nem terjed ki a Beva-biztosítás. Ahol nem lehet tisztán látni, az az, hogy a Quaestor esetében sokkal több kötvényt adtak el az ügyfeleknek, mint amit legálisan ki tudtak volna bocsátani, és ezek egy - egyelőre nem tudni mekkora - részére nincs fedezet. „Amit végül ki kell fizetni, annak 40 százalékát sajnos az OTP-nek kell állnia" - mondta Csányi.
Úgy vélekedett, mindenképpen indokolatlan, hogy a szektor több szereplője fizesse meg a hiányt, mert a befektetési szolgáltatók tevékenysége központilag szabályozott és ellenőrzött, „fizetjük a felügyeleti díjat, a biztosítási díjat a Befektető-védelmi Alapnak", de semmilyen módon nem tudják befolyásolni a többi befektetési szolgáltató működését.
Az OTP elnök-vezérigazgatója elmondta, a magyar pénzügyi rendszer 2008 óta több válságon is keresztülment, a brókerbotrányok sem a mai időkből erednek, hanem több évvel ezelőttre vezethetők vissza. „A hólabda elgurult valamikor, keletkezett egy hiány, amit abban a percben nem kezeltek (...), és később a hólabda-effektus kapcsán egy nagy hiány keletkezett, ami mára pukkant ki, most került felszínre" - fogalmazott.
Csányi beszélt arról is, hogy az OTP-t - amiatt, hogy rendszerszintű kockázatot hordozó, vagyis olyan bank, amelynek esetleges nem megfelelő működése, vagy összeomlása egy egész országra veszélyt jelent - a jogszabályoknak megfelelően szinte minden nap ellenőrzi a felügyelet, minden riportot, előterjesztést be kell küldeniük, és heti helyszíni ellenőrzések is vannak. „Ez rendben van, mert akinek nincs titkolnivalója, az nyugodtan néz az ellenőrzések elé" - emelte ki.
