Éder Tamás, a Bonafarm vállalati kapcsolatok és PR-igazgatója lapunk érdeklődésére kifejtette, hogy a tőkeemelésre a csoport vállalkozásainál már folyamatban lévő és a tervezett beruházások forrásigénye miatt volt szükség.

A Bonafarm csoport csípőteleki telepén arany életük van a teheneknek M. Schmidt János / Népszabadság

A pénzből gyakorlatilag mindenhová jut: mind a növénytermesztési ágazat öntözésfejlesztési beruházásaira, mind az állattenyésztésen belül folyó sertéstenyésztés-fejlesztési programra. A felsorolásban a feldolgozóipari egységet is említik, kiemelten a Sole-Mizo Zrt.-nél zajló, magas forrásigényű termékfejlesztést, valamint a Pick Szeged Zrt.-nél zajló hentesüzem-technológiai beruházást.

A Bonafarm csoport legutóbb a múlt év végén hallatott magáról, amikor a Pick Szeged Zrt. kiszállt a közelmúltban a kormány által nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá minősített mohácsi gigantikus vágóhidat építő cégből. A projekt szinte a teljes hazai sertéstenyésztési ágazatot érinti, hiszen a tervek szerint mintegy 13 milliárd forintos beruházással készülő vágóhíd kapacitása évi egymillió sertés lenne, azaz a jelenlegi hazai állomány majd egyharmada.

A beruházó MCS Vágóhíd Kft.-t tavaly év végéig a Pick Szeged Zrt. és a Nagy György milliárdos üzletemberhez köthető Ho-Me Vagyonkezelő 2000 Zrt. jegyezte, amely a csongrádi húsfeldolgozó cég kilépése után egyedüli tulajdonossá vált, majd az MCS jegyzett tőkéjét másfél milliárdról 2,5 milliárd forintra emelték. A két tőkeemelésnek azonban a Bonafarm tájékoztatása szerint nincs köze egymáshoz. Azaz Csányi Sándor nem a „mohácsi pénzt” vitte át a Bonafarmhoz.