A január és július közötti időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 2 százalékkal emelkedett, míg a vendégéjszakák száma lényegében stagnált az előző évi szinthez képest, a szálláshelyek árbevétele folyó áron 4 százalékkal nőtt. A forgalom háromnegyedét képviselő szállodák vendégforgalma minden hónapban élénkült, melyben a négycsillagos, illetve a wellness-szállodák vendégforgalma volt meghatározó (mind a külföldiek, mind a belföldiek esetében). A belföldi vendégek száma enyhén mérséklődött (2 százalékkal), a külföldi vendégeké 6 százalékkal emelkedett.

Az év első hét hónapjában, áprilisban volt a legdinamikusabb növekedés, de a legnagyobb vendégforgalmat és bevételt júliusban regisztrálták a szálláshelyek, mindez azonban csupán azt eredményezte, hogy a vendégforgalom és a bevétel – folyó áron – a 2006-es szintet érte el.

A vizsgált időszakban 1,987 millió külföldi vendég 5,432 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 6, az éjszakáké pedig 4 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához viszonyítva. A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A legjelentősebb küldő országok közül kizárólag az olasz és a német vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, miközben Ausztriából, az Egyesült Királyságból, továbbá Lengyelországból, Oroszországból, Romániából, Franciaországból, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezők éjszakáinak száma nőtt.

A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő növekedést regisztráltak a szálláshelyek, a vendégek száma 13, a vendégéjszakáké 11,5 százalékkal bővült. A többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, a három-, a két-, valamint az egycsillagos egységekben kevesebb, az ötcsillagos szállodákban több éjszakát töltöttek el a külföldiek 2010 azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számának emelkedése – a Balaton, Közép- és Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban megfigyelhető volt.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 2,211 millió belföldi vendég 5,355 millió vendégéjszakát töltött el, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt visszaesett (2 százalék, illetve 3 százalék) 2010 január–júliusához képest. A belföldivendég-forgalom közel 70 százalékát fogadó szállodákban 6 százalékos növekedést regisztráltak a vendégek és 4,5 százalékos emelkedést az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 24 százalékkal csökkent. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a 239/2009(X.20.) rendelet következményeként egyes panziók minősítése egyéb szálláshellyé változott, amely befolyásolta a kapacitás és a vendégforgalom alakulását. A belföldi vendégek számának visszaesése – kilenc turisztikai régióból – ötöt érintett.

A Balatonon nem volt jó szezon

A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2011 megfigyelt időszakában mind a külföldi, mind a belföldi vendégeknél visszaesett (összességében 6 százalékkal). A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága is kedvezőtlen képet mutatott az év első hét hónapjában. Január–júliusban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma – főként a külföldivendég-éjszakák csökkenésének következtében – 18 százalékkal romlott, a wellness-szállodákban – a kapacitásnövekedés ellenére – 7 százalékkal mérséklődött az – éjszakák száma az előző évhez viszonyítva. A Balatonon kívül a dél-dunántúli, az észak-alföldi, továbbá a Tisza-tavi turisztikai régióban csökkent összességében a vendégforgalom.

Budapesten legalább növekedés volt

Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 7 százalékkal. Az Európai Uniós soros elnökség pozitív hatása csak a tavalyi eredményekhez képest 2 érződött, a fővárosi szállodák vendégforgalma, foglaltsága és folyó áras bevétele még 2005-ben is kedvezőbb volt. A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 45 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 62százalékos szobakihasználtsági aránnyal. A szállodai foglaltság összességében 2 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 52 százalék.

A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 31 százalékos kihasználtsággal működtek.

Az árbevétel enyhén emelkedett

A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 4 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január–júliusban összesen 133 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 73 milliárd forint volt. A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 041, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6261 forint volt. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára január–júliusban 9100 és 31 000, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3700 és 21 000 forint között alakult.