Csak rövid időre segítette meg az EKB a forintot
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Központi Bank (EKB) megállapodást kötött repóműveletekről, amely lehetőséget biztosít az MNB számára 5 milliárd euró értékhatárig euróhitel felvételére - közölte az MNB csütörtökön. Ennek hatására a korábban 270 forint/eurós szintet is megjáró magyar valuta 264-es árfolyamig süllyedt, de aztán ismét 270-ig gyengült.
Péntek reggel az általános amerikai és ázsiai tőzsdeesést követ a Budapesti Értéktőzsde is újabb nagy mínusszal nyitott. Nyolc százalék körüli veszteségben hektikusan ugrál a BUX
Ezt megelőzően leminősítéssel fenyegette meg az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Standard and Poor’s Magyarországot. A minősítő hazánk szuverán adósságait "negatív figyelőlistára helyezte", közleménye szerint a hazai és a külföldi tulajdonú bankok ugyanis meredeken megemelkedett finanszírozási költségekkel, és beszűkült nemzetközi piaci hozzáféréssel küszködnek. (Több bank jelentette be: felfüggeszti bizonyos devizákban a hitelezést).
A leminősítés időzítéséből azonban látható: a piac nem értékelte kedvezően, hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalap segítségét is igénybe venné a válság-helyzet kezelésére.
A magyar valuta árfolyama 270 eurós szintre süllyedt azt követően, hogy az IMF segítsége kézzel foghatóvá vált – azt, hogy a hírt nem fogadják majd kitörő lelkesedéssel a befektetők, és az ország elkeserítő helyzetét olvassák ki belőle, korábban is tudni lehetett.
Gyurcsány Ferenc Brüsszelben jelentette be, hogy Magyarország valóban élni kíván a neki eddig csak felajánlott segítséggel. Dominique Strauss-Kahn az IMF-vezérigazgatójának keddi nyilatkozatát - amely szerint a Valutaalap megadja a szükséges technikai segítséget Magyarországnak, és kész tárgyalásokat kezdeni esetleges pénzügyi segítségről is – csak elvi állásfoglalásnak tekintette a piac. A miniszterelnök azonban az európai uniós tagországok állam- és kormányfői találkozóját megelőzően azt nyilatkozta: az IMF kulcsfontosságú partnere Magyarországnak, abba a szövetségesi körbe tartozik, amelyet az ország vezetése az adott helyzetben kidolgozott gazdaságpolitika támogatásához keres.
Ezután pedig Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke erősítette meg egy konferencián: a magyar pénzügyi vezetés igénybe veszi az IMF segítségét. A Reutersnek el is mondta, hogy az MNB hamarosan egy „nagyon összetett” csomaggal készül megerősíteni a magyarországi piacokat. Ebben érintett lenne az IMF, a magyar Pénzügyminisztérium, a pénzügyi felügyelet, és maguk piac szereplői is, részleteket azonban nem közölt.
A hazai valuta árfolyama a nyilatkozatok megjelenését követően a korábbi 250 forint/eurós szintről pár óra alatt 265 forint/euróra zuhant, majd még tovább csökkent. A kereskedők szerint Magyarországon azok a bejelentések, amelyek nem sokkal ezelőtt még megnyugtatónak tűntek, immár aggodalmat keltenek: a jegybank, az IMF és az EKB együttes akcióinak ígérete jelenleg nem tűnik valódi megoldásnak.
Azt, hogy a külföld a hírt nem fogadja kitörő lelkesedéssel már korábban is sejteni lehetett. Már az IMF vezérigazgatójának nem túl konkrét nyilatkozata is bíráló cikkek sorozatát hozta magával. A The New York Times, a The Washington Post és a The Washington Times is közölte azt az elemzést, amely szerint „Magyarország az iskolapéldája annak, hogy mi romolhat el, ha egy ország túlzottan a külföldi finanszírozásra támaszkodik”. Az írás szerint kockázatot jelent, hogy a magyar hitelek többsége devizaalapú. A nemzetközi sajtó cikkei Izlanddal hasonlítják össze Magyarországot – épp az IMF beavatkozása miatt.
Az elemzők szerint ugyan a sajtó túloz, a magyar gazdaság állapota semmiben sem hasonlít Izlandéhoz, a szerdai magyarországi piaci fejleményeket azonban olyan általános befektetői pánik vezérelte, amely minden hírből - például az IMF-tárgyalásokról szóló beszámolókból is - rossz hírt tud kreálni. Az MTI-nek nyilatkozó londoni elemzők szerint a magyar folyómérleg-hiány meg sem közelíti a hatalmas izlandi deficitet, a magyar bankrendszer sem terjeszkedett olyan mértékben túl, és nem dominál olyan mértékben a gazdaságban, mint Izlandon. Ám jelenleg „félelem és pánik vezérli a piacot”. És ugyan mindez nem korlátozódik Magyarországra. Magyarország azonban „bekerült a szalagcímekbe” annak nyomán, hogy tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal.
