Csak nem jön Ukrajnából a gáz
Magyarországnak nincsenek hivatalos információi még azokról a sajtóközlésekről sem, melyek szerint Oroszországból megindultak volna Ukrajna irányába az európai államoknak szánt gázszállítások - szögezte le Molnár Csaba energiaügyi miniszter nemrég véget ért, szokásos napi "gázkrízises" sajtótájájékoztatóján. Hozzáfűzte: bízik abban, hogy ezek az értesülések helytállónak bizonyulnak. Magyarország nem kapott adatokat arról sem, hogy ha ez igaz lenne, az orosz-ukrán határról mennyi idő alatt érne a magyar-ukrán határra a nekünk - illetve rajtunk keresztül Szerbiának és Bosznia-Hercegovinának - szánt mennyiség.
Kérdéseinkre közölte: sem az ukrán gázrendszerirányítótól, sem az Ukrajnába küldött nemzetközi - egy magyar szakértőt is felvonultató - szakértői bizottságtól nem kaptak adatokat arra nézve, hogy érkezett-e gáz Ukrajnába, reggel óta az hol "jár'", Ukrajnában "lopnak-e belőle" vagy sem, és elvben mikor érhetne a fűtőanyag a magyar határra. (Az orosz gázszállításokat végző Gazprommal pedig ilyen tájékoztatási kapcsolat szavai szerint nincs. Hozzáfűzte: arról sem kaptunk hivatalos értesítést, amikor a múlt héten ukrán oldalon többek között Magyarország számára is elzárták gázcsapokat.) A szakértők az uniónak jelentenek, de mivel nagyon szoros kapcsolatban állunk Brüsszellel, azokról rövid időn belül a magyar kormány is értesül - hangsúlyozta. A helyzet percről percre változik, bármikor befuthatnak hivatalos közlések - fűzte hozzá.
Mivel Magyarországra a múlt hét óta eddig a pillanatig egyetlen köbméter orosz gáz sem érkezett Ukrajna felől, a magyar kormány azzal számol, hogy a belföldi igényeket ma is a rendelkezésre álló, túlnyomórészt hazai forrásokból kell kielégíteni. Erre felkészültünk, de - bár az igen komoly műszaki felkészülést igényel - készen állunk az esetlegesen Ukrajna felől érkező gáz fogadására is.
Tegnap 63,5 millió köbméter volt a fogyasztás, amit az - immár megszokott - források, 53 millió köbméteres kitárolás, 9 millió köbméteres kitermelés és - kis döccenő ellenére szintén beérkezett - 4 millió köbméteres nyugat-európai import biztosított. Ma 63-65 millió köbméternyi igényre számítanak, hasonló források mellett. Tegnaphoz hasonlóan tehát ma sincs szükség további korlátozásokra, és a stratégiai készletekhez sem kell hozzányúlni.
Lapunk kérdésére hangsúlyozta: a korlátozási sorrend I. csoportjába tartozó cégek számára csak akkor engedik meg újra a gázvásárlást, ha ukrán oldalról az ezt kielégíteni képes mennyiségű gáz érkezik. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy az Ukrajna felől érkező, Szerbiának és Bosznia-Hercegovinának szánt mennyiségen felül legalább 7 millió köbméter kell érkezzen.
Az Ausztriában bekövetkezett műszaki probléma miatt Szerbia és Bosznia-Hercegovina irányába tegnap csak az eddig küldött mennyiségnek csak körülbelül a felét tudtuk továbbítani, viszont a Mol hazai kitermeléséből tegnap is sikerült az ígért 2 millió köbméteres mennyiséget Szerbiába küldeni. Ma a szerb és a bosznia-hercegovinai szállítások is rendben zajlanak, csakúgy, mint a Horvátországba Ausztrián keresztül irányuló német-magyar szállítások.
A miniszter jó hírt szinte csak a hőmérséklet kapcsán említett. Idézve az Országos Meteorológiai Intézet adatait, közölte: a hétvégéig folyamatos enyhülés várható, amitől a gázfogyasztás csökkenését reméli.
Molnár Csaba beszámolója szerint tegnap az energiaügyi miniszterek brüsszeli tanácsülésén felvetette: az uniós tagállamoknak gáz- vagy áramkrízis esetén nagyobb szolidaritást kellene tanúsítaniuk egymás iránt, vagyis a krízis által kevésbé érintett tagállamoknak több segítséget kellene nyújtaniuk a bajt szenvedett tagoknak. Ennek hatékonyabb végrehajthatósága érdekében szorgalmaztuk a térség gáz- és áramhálózatainak az összekapcsolását is (Magyarország felől például Horvátország és Románia irányába). Az unió - szavai szerint kezdeményezésünkre - támogatja az alternatív forrásokra épülő Nabucco gázvezeték megépítését, úgyszintén pedig az orosz gáz más útvonalú eljuttatására kigondolt Déli illetve Északi áramlat nevű tervet. Az Európai Bizottság méltatta Magyarország balkáni országoknak nyújtott gázsegítségét is.
Külön kérdésünkre a gázbeszerzési források megtöbbszörözésén túl fontosnak ítélte más - így például alternatív - energiahordozók elterjesztését is. Hangsúlyozta, az unió 2020-ig ezek arányát 20 százalékra növelné, és hasonló energiatakarékosság-növelést is célul tűzött ki maga elé. (Azt nem említette, hogy Magyarország az uniós átlagcélértékeknél alacsonyabbakat vállalt.) Arra a felvetésünkre, hogy Magyarország milyen intézkedéseket tervez a gázfogyasztás visszaszorítására, utalt a már élő energiatakarékossági programokra, amit folytatni kívánnak.
A miniszter felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a kiterjedt gáztároló-rendszernek köszönhetően ma sokkal jobb a helyzet, mint az orosz gázcsap elzárásában érintett számos más államban. Bulgáriában "szinte nincs gáz", Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában lakások maradtak hidegen, Szlovákiában pedig a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében egy leállított atomerőmű beindítását fontolgatják. Kérdésünkre közölte: Szlovákia nem kért Magyarországtól "gázsegélyt", mert a két ország között nincs gázvezetékes kapcsolat: északi szomszédunk felé Ausztria illetve Csehország felől érkezhetnek az ukrántól eltérő irányú szállítások.
