Idén több mint négy százalékkal csökkenhet a lakosság reáljövedelme, vagyis ennyivel kevesebb kerülhet a vásárlókosarakba ugyanannyi pénzért, mint tavaly, mert az áremelkedések elviszik a különbözetet - derül ki a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön megjelent inflációs jelentéséből. A stáb szerint a következő két évben megfordul a trend, de ekkor is bőven egy százalék alatt marad a reáljövedelem-emelkedés mértéke (jövőre 0,2, később 0,3 százalék várható).

A jelentés szerint az előttünk álló évben a megtorpanás lesz a jellemző a munkaerőpiacra, legyen szó a nemzetgazdaság bruttó átlagkereset vagy a foglalkoztatottság növekedéséről, ekkor érjük el a mélypontot. A versenyszférában konkrétan a foglalkoztatottság visszaesését (-0,3 százalék) prognosztizálják a jegybank szakértői. Mindez úgy, hogy az elmúlt hónapokban a nemzetgazdasági foglalkoztatottság kismértékű javulásáról számoltak be a statisztikai adatok.

Valójában arról van szó az MNB szerint, hogy a közmunka lökte meg a mutatókat, illetve a versenyszférában a piaci szolgáltatók, valamint a 10 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató cégek járultak hozzá a növekedéshez. Utóbbi abból a szempontból nem biztató, hogy a kormány a termelő vállalatokra alapozná gazdaságpolitikáját, tehát az adatok azt jelzik, hogy ezen a téren van még mit tennie az ország vezetésének. További adalék a kormányzati tervek és a valóság közti távolság beméréséhez, hogy az MNB szerint az év elején tapasztalt markáns béremelkedés után mostanra lassult a versenyszféra bérindexe, s ez elsősorban a feldolgozóiparban volt szembetűnő.

A jegybank stábja elismeri, hogy legutóbbi, szeptemberben publikált jelentésükben felülbecsülték az inflációs folyamatokat, azaz magasabb áremelkedésre számítottak, mint ami bekövetkezett. Az elmúlt hónapokban 6,6 százalékról 5 százalék közelébe esett az infláció, holott az MNB erre az időszakra a hét százalékhoz közelítő inflációt sem tartotta kizártnak. Az eltérést azzal magyarázzák, hogy az általuk számítottnál eddig csekélyebb mértékben gyűrűzött át a fogyasztói árakba a rossz mezőgazdasági terméseredmény miatt szűkösebb kínálat áremelő hatása, de az iparcikkeknél is azt tapasztalták, hogy a visszafogott kereslet miatt a kereskedelem nem kockázat meg nagyobb áremelést.

Amint azt a keddi kamatdöntés után a jegybank elnöke, Simor András is hangsúlyozta, s a jelentésben is nyomatékkal szerepel, a legnagyobb veszélynek azt tartják, hogy az adószűrt maginfláció – ami az MNB szerint jobban tükrözi az alapfolyamatokat, mint a nominális mutató – két év múlva meghaladhatja a fogyasztóiár-indexet: előbbi 3,4, utóbbi 3,2 százalékos lehet 2014-ben. A részletes adatokból az is kikövetkeztethető, hogy az MNB várakozása szerint a jövő évi rezsicsökkentést egy évvel később nem követi újabb, sőt: míg a szsbályozott árú termékek jövőre összességében az infláció fékezéséhez járulnak hozzá, addig 2014-től ismét az árak emelkedését táplálják.

Külön fejezetet szenteltek a költségvetésnek, melyből az derül ki, hogy az MNB – jelen tudása alapján – nem számít arra, hogy 2014-nek választási költségvetéssel vágna neki a kormány. Mint írják, az idei évet jelentős szigorítás jellemzi, majd 2013-ban és 2014-ben „semlegeshez közeli, enyhén keresletélénkítő lehet a fiskális politika". Ennek egyik példájaként a pedagógusbér-emelést említik, ami a bruttó hazai termék (GDP) fél százalékával növelheti a lakossági jövedelmet.

Ezzel együtt akkor sem tartják elérhetőnek a három százalék alatti hiányt, ha a kormány teljesen törli a tartalékokat. A prognózis szerint ebben az esetben 3,8 százalék lehet a deficit, e feltétel teljesülése nélkül viszont 5,2 százalék. Mindezt a pedagógusbér-emeléssel, az egyszeri vagyonbevételek (koncessziók) kiesével, valamint a jegybanki veszteség elszámolásával magyarázzák.