A 2011. évi kilátásokat latolgató friss elemzés szerint az olajár tartós növekedése és a forint tartós gyengülése esetén fenntarthatatlan lesz a legkisebb lakossági fogyasztóknál a gázár moratóriuma, illetve a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatói körben nemrégiben hatályba lépett árleszorítást célzó szabályozási csomag - állítja Drucker György. A portál vezető elemzője szerint az egyetemes szolgáltatás hatósági újraszabályozása ellenére az első félévben bizonyosan tovább növekszik a lakossági fogyasztók díjhátraléka, mert a személyi jövedelemadó csökkenése nem ellensúlyozza a hitelfelvevők pénzügyi helyzetének további gyengülését.

Az idén a bruttó hazai termék (GDP) 2-3,5 százalékos bővülése a nem lakossági fogyasztók esetében az energiafelhasználás növekedésének a válság előtti üteméhez való visszatérést jelentheti - állapítja a meg  Drucker György. Hozzáteszi: komoly kockázati tényező marad a forint árfolyamának alakulása, ami az importkitettség nyomán jelentősen befolyásolja a dollárban és euróban történő  energiakereskedelemben a kőolaj, a földgáz, és a villamos energia árának alakulását.

Az elemző szerint az üzemanyagpiacon a kereslet megtörni látszik a környező országok javára mutatkozó kiskereskedelmi árkülönbözet miatt. Ez ugyanis már jelentősen meghaladja a teherfuvarozók által élvezett visszatérítést. (Az év első napján hatályba lépett a kereskedelmi gázolaj intézményéről szóló jogszabály, amelynek alapján az árufuvarozók és a személyszállítók  - literenként 6,50 forint mértékben - részlegesen visszaigényelhetik a jövedéki adót -.)

Az energiainfo.hu vezető elemzője megállapítja: amennyiben az olajtermékek napi áringadozása és a forint árfolyama miatt a nagykereskedelmi listaárak heti átlaga tartósan literenként 400 forint közelébe kerülnének, akkor a kormánynak  fontolóra kellene vennie a jövedéki adó mértékének csökkentését.

Drucker György szerint az ipari fogyasztók viszonylag magas energiaárai rontják a vállalkozások exportpozícióit, ugyanakkor a keresztfinanszírozás ellenére az energiaszegénység (a háztartások kiadásaiban az energiaköltségek hányada)  szélesedése várható.

A termelő és hálózati kapacitások bővítése, az igényelt beruházások egyre inkább stabil és kiszámítható szabályozási környezetet kívánnak, amit csak a párbeszéd és a konszenzus alapozhat meg. Amennyiben ezen a téren nem következik be érdemi javulás, amely a válságintézkedések átmeneti voltát megnyugtatóan bizonyítja, úgy a bizalom hiánya, illetve a szabályozási kockázat tovább erősítheti a válságot - derül ki a szakportál elemzéséből.