A harmadik negyedévben sem a legjobb arcát mutatta a hazai áru- és személyszállítás – derül ki a KSH adataiból. A harmadik negyedévben a súlypontot jelentő közúti és vasúti áruszállítás esetében egyaránt folytatódott a belföldi teljesítmények visszaesése. Az viszont örömteli, hogy eközben a nemzetközi szállítás gyarapodott. Ez közvetve arra utal, hogy a gazdaság belföldi teljesítménye változatlanul gyenge, a növekedést valóban az exportteljesítmény húzza.

A helyközi személyszállítást az utazók valamelyest intenzívebben vették igénybe. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma az újonnan jelentkező vagy visszatérő külföldi fuvarozóknak is köszönhetően – segítve ezzel a turizmust is – élénkült. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma négyévi visszaesést követően jelentősen bővült, de ürüm az örömben, hogy a járművek közel fele használt volt.

Az idei év első három negyedévében a szállított áruk tömege – 196 millió tonna – az előző év azonos időszakához képest jelentősen, mintegy 6 százalékkal csökkent. Módozatonkénti bontásban a vasúti 2 százalékkal növekedett, míg a közúti 8, a belvízi szállítás 23, a csővezetékes szállítás pedig 1 százalékkal csökkent. Az árutömeg 71 százalékát közúton, 17 százalékát vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (89 százalék) – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.

Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 39 milliárd árutonna-kilométer – 2 százalékkal emelkedett. A vasúti szállítás teljesítménye 2, a közúti 3 százalékkal nőtt, a csővezetékes 1, a belvízi 16 százalékkal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 69, a vasúti 17, a csővezetékes 10, míg a belvízi szállítás 4 százalékkal részesedett.

A nemzetközi áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye is 5 százalékkal nőtt. A belföldi áruszállítás volumene 11, teljesítménye 6 százalékkal csökkent. A közúti áruszállítás volumene 8 százalékkal mérséklődött 2010 I–III. negyedévéhez képest.

A belföldi szállítás volumene 12 százalékkal esett vissza, míg nemzetközi forgalomban 19 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak. A belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befolyásolta az építőipari
termelés továbbra is csökkenő tendenciája, amelyet a mezőgazdaság kedvező terméseredménye sem
tudott ellensúlyozni. A teljes árutömeg 19 százaléka lépte át az országhatárt, szemben az előző évi, azonos
időszaki 14 százalékkal. A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 3%-kal nőtt, a
növekedés a nemzetközi szállítás 8 százalékos növekedésének tudható be, míg a szállítási teljesítmény
belföldi viszonylatban 6 százalékkal visszaesett. A nemzetközi teljesítmény gyarapodásához hozzájárult a magyar gazdaság exportképességének élénkülése.

Személyszállítás

A helyközi személyszállításban az utasforgalom lényegében nem változott, míg az utaskilométerben mért teljesítmény 2 százalékkal nőtt 2010 első három negyedévéhez viszonyítva. A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbuszforgalom súlya a meghatározó: 78 százalék. A nemzetközi szállításban 56 százalékos részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, a vasút 27-os, az autóbusz 17 százalékot képvisel.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 71 országgal lebonyolított utasforgalma 6,8 millió fő, ami 9 százalékkal volt több, mint a 2010 első háromnegyed évi. Ezt az utasforgalmat összesen 83,9 
ezer, az előző évinél 5 százalékkal több járat hozta össze. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok
a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a KLM, a Swiss és a Travel Service.

A legnagyobb súlyú országok a menetrend szerinti forgalomban Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország, míg a nem menetrend szerinti forgalomban Törökország, Egyiptom, Görögország és Spanyolország voltak. 

Közúti gépjárművek állománya

Az első három negyedévben az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 55 ezer volt. Ez az évek óta tartó csökkenés következtében alacsony bázisidőszaki adathoz (2010 első három negyedévéhez) képest 21 százalékkal több. Az Opel, a Volkswagen és a Ford márkák adták együttesen az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek harmadát. Az első alkalommal regisztrált személygépjárművek 35 százaléka volt használt, míg ez a mutató 2008 azonos időszakában mindössze 12 százalék volt. Mindez azt is jelenti, hogy a személygépjárműpark öregedése tovább folytatódott.