Maximálja a kormány a bankkártyás vásárlások után felszámított tranzakciós illetéket – derül ki az adótörvények jövő évi tervezett módosításából. Az elvonás mértéke nem változik (három ezrelék), ám, ha adott évben a kártyával akár csak egy érintésmentes tranzakciót is végrehajtottak, az illeték évi legfeljebb 500 forint lesz, míg, ha a plasztikot kizárólag a hagyományos módon használják, akkor 800 forint a maximum. (Az érintésmentes fizetés lényege – mint a neve is mutatja –, hogy a kártyát a kereskedő nem lehúzza vagy bedugja a terminálba, hanem az ügyfélnek elég csak hozzáérinteni a készülékhez a plasztikot.)

Jobb benyúlással most a bankok nyernek Szabó Bernadett / Népszabadság

Számításaink szerint az illetékre húzott sapkával a pénzintézetek évi 1-2 milliárd forintot spórolhatnak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikájából kiderül, hogy a 8,46 millió darab lakossági bankkártyával évente mintegy kétezermilliárd forint értékben vásárolnak az ügyfelek. Ez plasztikonként átlag 236 ezer forintot, így éves szinten 708 forint tranzakciós illetéket jelent. Utóbbi ugyan nem éri el a hagyományos vásárlások után tervezett 800 forintos plafont, ám ma már minden harmadik kártya képes az érintésmentes fizetésre, és a kártyaterminálok 42 százaléka is tudja ezt a technológiát. S mivel akár évi egy ilyen tranzakció is elég az alacsonyabb illetékplafonhoz, így potenciálisan minden harmadik kártya után legfeljebb 500 forintra csökkenhet a teher.

Kérdés, ebből mi jut el az ügyfelekhez. Az MNB korábbi – tizenegy legnagyobb forgalmú hazai pénzintézetet vizsgáló – felmérése szerint a bankok a tranzakciós illeték tavalyi bevezetése után fokozatosan tovább terhelték ügyfeleikre az új terhet. A háztartásoknál az áthárítás mértéke elérte, sőt meg is haladta a tranzakciós illeték szintjét. Ugyan a bankok jellemzően a vásárlások után továbbra sem számítanak fel díjat, a kártyadíjakon azonban jelentősen emeltek. A legelterjedtebb betéti kártyáknál az éves kártyadíj 1700 forintról 3000 forintra nőtt.

A lapunk által megkérdezett banki vezetők és szakértők szerint az illeték maximálásából várható költségcsökkenést a pénzintézetek egyelőre szinte biztosan nem adják tovább az ügyfeleiknek. Ennek oka, hogy a kártyás vásárlások után jelenleg befizetett évi mintegy hatmilliárd forint tranzakciós illetéken túl a bankok hasonló összeget buktak a plasztikos fizetéseknél felszámított bankközi jutalék, az úgynevezett interchange díj törvényben szabályozott maximálásán, valamint további közel 40 milliárd forintot az ingyenes készpénzfelvételen. Vagyis a pénzintézetek kártyaüzletága az utóbbi időszakban messze nagyobb terhelést kapott, mint amennyivel a kormány most mérsékelné az elvonást.

Az intézkedésnek azonban így is van pozitív hozadéka. Azzal, hogy a érintésmentes tranzakciók esetében alacsonyabb illetékplafont határoz meg, a törvényalkotó ösztönzi a modernebb fizetési technológia elterjedését, hiszen így a bankok abban lesznek érdekeltek, hogy ezt a technológiát is tudó plasztikokat bocsássanak ki, illetve a kártyaelfogadó helyeken bővülhet az érintésmentes fizetést is kezelő terminálok aránya. Az említett 30 százalék körüli aránnyal amúgy Magyarország Európában a középmezőnybe tartozik az érintésmentes fizetés elterjedtségében. Lengyelországban például a kártyák több mint fele már ilyen.