A szakember elemzésében kifejti: "Bár kár lenne tagadni meglévő problémáinkat, ezzel együtt messze nem arról van szó, hogy csak minket bántanak, esik minden fejlődő részvénypiac és minden deviza. A sorból csak a dollárral szemben kereskedett rubel lóg ki ..." Véleménye szerint a pánik nem Magyarország-specifikus, hanem egyszerűen menekül a tőke a kockázatosabbnak ítélt fejlődő piacokról a fejlett piacokra, ha pedig még nagyobb a baj, akkor a dollárba. Éppen emiatt egyrészt gyengülnek a fejlődő piaci devizák az euróval szemben, másrészt az euró is durván gyengül a dollárhoz képest.

Móró Tamás szerint az igazán nagy problémát az jelentené, ha az euró árfolyama tartósan 300-320 forint felett maradna, ami nem kizárható forgatókönyv. Ez egyben azt is jelentené, hogy a többi régiós deviza is esne, azaz komoly regionális problémával kellene szembenéznünk. Ugyanakkor az elemző nem ezt tartja a legvalószínűbb kifejletnek. Mint írja: "a további drasztikus esés sok piaci szereplőnek nem érdeke, nemcsak Magyarországon és a többi kelet-európai országban, hanem az EU fejlett részében sem, gondoljunk csak a hazai bankok többségét birtokló külföldi pénzintézetekre."

Londoni elemzők: előbb-utóbb visszatér a bizalom

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint előbb-utóbb vissza fog térni a bizalom a forint iránt, és továbbra is várható, hogy Magyarország jövőre az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező ERM-II. átváltási rendszer tagja lesz. A citybeli szakértők megállapították azt is, hogy a magyar hatóságok számára hozzáférhető külső finanszírozási források és a tartalékok bőven elégségesek a rövid lejáratú külső kötelezettségek fedezéséhez.

A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlegének csütörtöki elemzése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szerdán  végrehajtott 3,00 százalékpontos kamatemelésről azt írta: jóllehet a kezdeti piaci reakció "nem volt elsöprő", a szigorítás végül jó lépésnek fog bizonyulni. A GS londoni elemzői szerint a soron kívüli szigorítás elsődleges kiváltó oka a forintgyengülés mellett az lehetett, hogy az aznapi kötvényaukció nem járt sikerrel. Szerepet játszhatott az elemzők szerint a magyarországi hosszú hétvége is. A ház azzal számol, hogy ha még szükség lesz további kamatemelésekre - amit nem lehet kizárni -, azok a mostaninál minden valószínűség szerint kisebb mértékűek lesznek. Az inflációkövető politikát folytató MNB ugyanis - jóllehet kész lesz kamatemelésre, ha a forint tovább gyengül - figyelembe fogja venni a hitelkínálati oldal hűlésének dezinflációs hatását.

A magyar jegybank most a múltbelinél gyengébb árfolyam mellett is még viszonylagos biztonságban tudhatja az inflációs cél teljesülését a hiteloldali kínálat szűkülése miatt, áll az elemzésben. A lakossági devizahitel-állományról a GS londoni elemzői azt írták: nem számolnak azzal, hogy a kormány jelentős mennyiségben átvállalná e kötelezettségeket, és azzal sem, hogy a lakosság nagy számban forintadóssággá konvertálná ezeket az adósságokat, még ha ezt költségmentesen megteheti is, mivel a kamatköltségek sokkal magasabbak lennének. A GS várakozása szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) hamarosan megszületik a megállapodás. A Goldman Sachs azt is valószínűsíti, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) az eddig rendelkezésre bocsátott 5 milliárd eurós kereten felül kész még további segítségre.

Mindezek alapján - jóllehet rövid távon még jó eséllyel nyomás alatt marad a forint és általában a magyar piac - a ház azt várja, hogy végül javulni fog a bizalom, a jelenlegi magas kockázati felár mérséklődik, és az árfolyamok erősödnek.  A Goldman Sachs londoni elemzői valószínűsítik azt is, hogy a forintot 2009-ben beléptetik az ERM-II. rendszerbe, és a magyar valuta jelentősen visszaerősödik. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy az ERM-II.-csatlakozás előtt nyilvánvalóan szükség lesz "valamelyes (piaci) normalizálódásra".

A jövő évi magyar ERM-II.-belépést már többen is jósolták a Cityben. A BNP Paribas bankcsoport nemrégiben azt valószínűsítette, hogy Lengyelország valószínűleg 2009 elején belép az átváltási mechanizmusba, és a lengyel példa a magyarokat is arra sarkallhatja, hogy gyorsítsák az eurócsatlakozási folyamatot. A BNP Paribas elemzői szerint a magyar hatóságok megvárják, amíg az árfolyam stabilizálódik. A ház ezt figyelembe véve azzal számol, hogy Magyarország 2009 második felében lép be az ERM-II. rendszerbe.

A Goldman Sachs londoni elemzői is jósolták már egy korábbi elemzésükben, hogy ha sikerül elfogadtatni a jövő évi költségvetést, és ha az infláció tovább lassul, az ERM-II.-beli tagság Magyarország számára is lehetséges lesz "valamikor 2009-ben".

A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege az előző napi kamatemelésről kiadott csütörtöki elemzésében azt írta: az MNB lépése megerősíti a magyar döntéshozók erőteljes elszántságát a pénzügyi válság elkerülésére.

A gazdaságpolitikai válaszlépések sorában van most már a 2009-re szóló költségvetési terv jelentős szigorítása, az 5 milliárd eurós EKB-keret lekötése, és az az egyértelmű üzenet, hogy az MNB kész megvédeni a forintot, áll az elemzésben.

A ház londoni elemzőinek becslése szerint Magyarország szükség esetén akár 12 milliárd dollár kölcsönt is kaphat az IMF-től, és mindez - a 23 milliárd dollárnak megfelelő devizatartalékkal együtt - több mint elégséges a rövid távon esedékessé váló külső kötelezettségek fedezéséhez; erre egyébként a devizatartaléknak kevesebb mint a fele is elég lenne.

A JP Morgan londoni elemzői már korábban úgy becsülték, hogy a 280 forintos euróárfolyam - amelyet a forint a kamatemelés előtt átlépett - a felső határa az inflációs cél teljesíthetőségének, bár a csütörtöki elemzés felidézi, hogy ez a becslés még 75 dolláros hordónkénti olajárat vett figyelembe (ennél most már jóval olcsóbb a nyersolaj a világpiacon).

A devizaadós háztartások védelmére bejelentett kormányzati tervek közül a JP Morgan kedvezőnek nevezi a lejárati időszak meghosszabbítását, mivel ez csökkentheti az adósok hátralékossá válásának kockázatát. A ház szerint azonban nem biztos, hogy a törlesztések felfüggesztése vagy csökkentése jó lenne, mert ez gondokat okozhat a "jelenleg nem teljesen fedezettnek tűnő" bankrendszerben.