Csaknem két hetes kényszerszünet után csütörtökön ismét kinyithatnak a ciprusi bankok, de komoly tranzakciókra nemigen keríthetnek sort az ügyfelek. A most, a tízmilliárd eurós EU-EKB-IMF közös mentőcsomagjának elfogadása után hatályba léptetett tőkekorlátozásokkal ugyanis a kormány megakadályozza, hogy egyik napról a másikra a kiürüljenek a bankfiókok széfjei.

A korlátozás egyelőre egy hétre szól, de a fejlemények tükrében meg is hosszabbítható. Sőt, ez biztosra vehető, a hasonló helyzetbe került országok esetében bevett gyakorlat volt a szigorítások „elhúzása”, biztonsági okokra való hivatkozással. Izlandon például az átmenetiként meghirdetett, még 2008-ban beharangozott banki korlátozások hamarosan ötödik születésnapjukat ünneplik.

Az egyes bankoknál eltérő szabályozást alkalmaznak, figyelembe véve azok helyzetét – nyilatkozta a Financial Timesnak Mihalisz Szarisz pénzügyminiszter. Eközben Panikosz Demetriadesz jegybankelnök a The Wall Street Journal tudósítása szerint azt hangsúlyozta, hogy még évekig is eltarthat, amíg kiszámolják az egyes, százezer eurónál magasabb bankbetétek esetélben az alkalmazandó elvonás pontos mértékét.

Ez nem túl jó hír, főként azután, hogy az elnök szerint akár 80 százalékos sarccal is sújthatják a Laiki Bank nagybetéteseit, hogy fedezetet találjanak az ottani döglött követelésekre. „Sokkal jobbal” kecsegtette viszont a piacvezető Bank of Cyprus nagybetéteseit, akiktől a szanálási folyamat végén legfeljebb 40 százaléknyi forrást vonnak el – mai állás szerint.

A nagybetétek mindenesetre ma is zár alatt vannak, ettól a ciprusi kormány akkor sem tud eltekinteni, ha ezzel megsérti a tőke szabadáramlását hirdető uniós alapjogot. Nyilvánvalóan ebben az esetben az Európai Unió is engedékenyebb lesz, hiszen maga szabta feltételül az 5,8 milliárd eurós önrész előteremtését a ciprusiak számára, s ezt más módszerrel, mint a 68,4 milliárd eurónyi, jórészt külföldi kézben lévő betétállomány megadóztatása, semmiképp sem tudták volna megtenni.