Ciprus csődben: ezért kellett változtatni a Varga-csomagon
Nem törlesztőnek – vagyis államcsődben lévőnek – tekinti Ciprust a Moody's Investors Service a ciprusi kormány által végrehajtott, hivatalosan hétfőn befejeződött kötvénycsere lebonyolítása nyomán. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja hétfő éjjel, az európai és az amerikai piaci zárások után Londonban jelentette be, hogy saját definíciói szerint a tranzakcióba bevont egymilliárd euró névértékű, hazai kibocsátású állampapír cseréje értékvesztéssel végrehajtott adósságcserének, és így az adósságkötelezettség nem teljesítésének minősül. (A múlt héten a két másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor's "korlátozott", illetve "szelektív" nem fizetői – RD", illetve "SD" – szuverén besorolásokkal látta el Ciprust, szintén a kötvénycsere kondíciói miatt.)
A ciprusi kormány a múlt héten jelentette be, hogy egymilliárd euró értékű, eredetileg 2016 első negyedévéig – az IMF/EU-segélyprogram határidejéig – lejáró államkötvényt a befektetőkkel egyeztetve 5-10 éves lejáratú állampapírra cserél ki. A ciprusi hatóságok hétfőn közölték, hogy a tranzakció befejeződött. A kötvénycsere a hitelminősítők szerint rontja a kondíciókat a kötvénybefektetők számára, bár arról nincs szó, hogy a hitelezők ne jutnának hozzá a pénzükhöz, csupán a hitel visszafizetése esik későbbre.
Ennek fényében érthetővé válik azonban, hogy miért állt el a bankok megadóztatásának korábbi tervétől a magyar kormány. Mint arról beszámoltunk, a nemzetgazdasági tárca eredetileg azt tervezte: az átvállalt önkormányzati adósságok után hétszázalékos adót vetnek ki, mondván, azzal, hogy a helyhatóságok hiteleit az állam átvette, a bankok is jobban jártak. Ez ugyanakkor azt is jelentette volna, hogy az állam korábban vállalt adósságának csak egy részét fizeti ki – ami technikai államcsődöt jelent. A szaktárca ugyan közleményben szögezte le, hogy szó sincs ilyesmiről, később azonban meggondolta magát, és olyan módosítást nyújtottak be és fogadtak el, amely más módon, a tranzakciós illeték elmaradása alapján veszi el a bankoktól a pénzt. (Egyébként az eredetileg tervezett extra bevételnek majdnem a dupláját.)
Ugyanakkor Németh Dávid, a K&H bank vezető elemzője is úgy vélte a hét százalékos adó tervével veszélyes vizekre evezett volna az álla. Amikor kijött a terv, már akkor nagyon "véleményes volt". Félő volt, hogy nem okoz-e olyan fejleményt, mint most Ciprus esetében a kötvénycsereprogram, azaz technikai csődöt. Ez abból a szempontból biztosan komolyabb hullámokat vetett volna, hogy egyéb adósságaink esetében is megnőtt volna a bizonytalanság és ebből fakadóan a bizonytalansági felár. Ez pedig végül is az állam finanszírozását tette volna drágábbá.
Ciprus egyébként ma igencsak kényes helyzetben van. Londoni elemzők mély depressziót jósolnak a következő évekre a gazdaságban, és nem zárják ki Ciprus euróövezeti távozásának lehetőségét sem.
A Capital Economics a ciprusi fejleményekről nemrégiben összeállított helyzetértékelésében felidézte például, hogy Izland hazai összterméke hozzávetőleg 12 százalékot zuhant az izlandi bankválság kirobbanását és a tőkekorlátozások bevezetését követő két évben, annak ellenére is, hogy az izlandi jegybanki kamat meredeken csökkent, és a helyi fizetőeszköz 50 százalékkal gyengült. Ez utóbbi lehetőségek nem állnak Ciprus rendelkezésére, a szigetország az euróövezet tagjaként ugyanis nem korlátozhatja a pénzmozgást, nem csökkentheti az alapkamatot, és leginkább képtelen leértékelni saját valutáját. Ezért az elemzők szerint a ciprusi gazdaság a tavalyi 2,4 százalékos visszaesés után a következő két évben évente produkálhat akár 5-10 százalékos GDP-zuhanásokat is.
A Goldman Sachs (GS) szerint felmerülhet Ciprus távozása is a valutaunióból, bár úgy vélik: ez változatlanul a kisebb valószínűségű forgatókönyv. A GS londoni elemzőinek prognózisa szerint a túlméretezett ciprusi pénzügyi szektor – és ennek következtében az összes kapcsolódó jogi, tanácsadói, ingatlanfejlesztési és kiskereskedelmi ágazat – összeomlása olyan mértékű GDP-visszaesést von maga után, amelyet egyelőre megjósolni is nehéz, de ez a visszaesés messze meghaladhatja a hivatalos becsléseket. Ebben a környezetben Ciprus euróövezeti tagságának fennmaradása végső soron azon múlik, hogy a társadalom elviseli-e az ehhez szükséges fájdalmas kiigazításokat, és attól is, hogy a többi euróövezeti társállam milyen mértékben hajlandó ezt finanszírozni – vélekedtek a Goldman Sachs szakértői.
