A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által szervezett rendezvény célja az volt, hogy összegezze a 2007–2013-as programozási időszak tapasztalatait, és közös gondolkodást generáljon a 2014–2020-as periódusra való felkészülés segítésére – ismerteti az NFÜ pénteki közleményében.

Az NFÜ szerint megkülönböztetett figyelem kísérte a magyar rendszer eredményeit, elsődlegesen az egyedülállónak tekinthető elemeket: az egységes pályázatkezelő intézményrendszeri felépítést, illetve a szabályozói környezetet, amelynek keretében egyetlen jogszabály és kapcsolódó eljárási szabályrendszer vonatkozik az összes támogatási programra és azok pályázati kiírásaira.

Az egységes irányítási környezetet az unióhoz 2013 júniusában csatlakozó Horvátország is átveszi. Mindez annak a sikeres nemzetközi projektnek köszönhető, amelynek keretében litván és magyar szakértők segítik elő az uniós támogatások minél sikeresebb felhasználását Horvátországban – írja az NFÜ. A projekt eredményeiről, illetve a javaslatokról Viktoras Sirvydis litván projektvezető számolt be a konferencián, kiemelve: "a magyar intézményi, informatikai és szabályozási környezet mint minta nagyon sokat segített a horvát uniós támogatási rendszer kialakításában".

Az Európai Bizottság képviselőinek fontos üzenetük volt a tagállamok számára: a már meglévő, működő támogatáskezelő intézményi keretek megtartása nagyon fontos és javasolt a Bizottság részéről, tekintettel arra, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó szabályozási keretek nem fognak radikálisan változni, és a már bevált intézmények a gyorsabb programindítást segíthetik elő.

A konferencia egyik színfoltja egy brit szellemi műhely, az Open Europe elemzője, Pawel Swidlicki előadása volt az NFÜ szerint, amely egy nettó befizető ország szemszögéből ismertette a strukturális és kohéziós alapok felhasználásának tapasztalatait, némi kritikus éllel. Javaslatuk szerint az EU által jelenleg alkalmazott módszer nem célravezető, és a támogatásokat elsődlegesen olyan régiókra kellene koncentrálni, amelyek az uniós átlaghoz képest elmaradásban vannak. Az előadás arra is rávilágított, hogy a jövőben a támogatás-felhasználás eredménycentrikusságának kell előtérbe kerülnie annak érdekében, hogy a legnagyobb befizető országok továbbra is támogassák a kohéziós politika jelenlegi céljait.

A magyar résztvevők egyebek mellett ismertették azt az uniós szinten is új magyar javaslatot, amely lehetőségként vetette fel, hogy a nagyobb volumenű beruházások pénzügyi és kivitelezési szempontból is szakaszolhatóak legyenek a két pénzügyi időszak között. Ezzel, ha egy bonyolultabb, hosszabb átfutási idejű projekt megvalósítását nem sikerült lezárni a 2007–13-as pénzügyi időszak végéig, akkor a támogatások nem vesznek el automatikusan, hanem lehetőség van a már elkészült projektelem lezárására és a továbbiak folytatására a 2014–2020-as pénzügyi időszakban.