Sőt, a szivárgó betétek miatt perelő több mint háromezer nő arra készülhet, hogy az első fokon nekik kollektíven megítélt 11 millió eurót is vissza kell majd fizetniük. Világszerte több tízezer női keblét formázták előnyösebbre a francia Poly Implant Prothese (PIP) termékeivel, csakhogy ezekbe orvosi tisztaságú helyett ipari szilikont töltöttek, ami több esetben az implantátumok kilyukadásához vezetett, súlyos mentális és egészségügyi károsodást okozva ezzel viselőjének.

A PIP vezetőjét csalás miatt börtönbüntetésre ítélték, a cég fizetésképtelenné vált, s ezután javasolták a károsultak ügyvédjei, hogy a TÜV Rheinlandtól és annak francia leányától követeljenek kártérítést. A 2003-ban megszületett elsőfokú ítélet kimondta a németek felelősségét, mivel nem megfelelően ellenőrizték a gyártást. Emiatt megítélték a kártérítést a felpereseknek és hat vétlen kereskedő cégnek.

Másodfokon most tisztázták a németeket, mivel a minőségbiztosító cégekkel szemben megfogalmazott gondossággal jártak el, viszont a PIP eredendő szándéka az volt, hogy elrejtsék előlük a töltőanyag kicserélésnek nyomait. A TÜV egyik ügyvédje, Cecile Derycke szerint rendkívül fontos volt számukra a cég vétlenségének bebizonyítása.

Mint az AP-nek nyilatkozta, a bíróság is egyetértett azzal, hogy a TÜV maga is a csalás áldozatává vált az ügyben. Elsőfokon a fejenként 3400 eurós kártérítést ítéltek meg perhez csatlakozott hölgyeknek, ez az összeg most technikailag visszajár a TÜV-nek. Arról Derycke nem tudott nyilatkozni, hogy e jogukkal élve visszakérik-e a pénzt. A pert 1600 károsult indította, hozzájuk később még 1700-an csatlakoztak.

Az ítélet ellen fellebbezhetnek a felperesek a Legfelsőbb Bírósághoz, ám erről egyelőre nem született döntés. A PIP felelőseinek fellebbezését még az idén elbírálják.

A PIP selejtes termékeiből világszerte 125 ezret adtak el, forgalmazásukat a botrány kirobbanása után, 2010 elején tiltották be.