Az év második felében a 305-315 forintos sávban találja meg a helyét az euró - vélik a CIB Bank elemzői. Addig is jelentős, napi akár 4-5 forintos kilengésekkel is változhat az árfolyam. Helyét elsősorban az amerikai kamatemelési ciklus újrakezdésének várható időpontja szabja meg. A piac ezzel kapcsolatos bizonytalansága nem sokat enyhült: mindenki abban bízik, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) kiszámíthatóan és jó kommunikációval indítja újra a kamatemelési kört.

A kamat 2008 decembere óta fél százalékon áll. A nyomában végrehajtott lazítási hullámok meghozták az eredményt, fenntartható fejlődési pályára állították az amerikai gazdaságot. Miközben Amerikában és Nagy-Britanniában már befejeződött a monetáris lazítás, Japánban és Európában még van teendőjük a jegybankároknak. Japánban az inflációs cél elérése távolabbinak látszik. A havi 60-70 milliárd dollárnyi jen, amit a piacra zúdít a Bank of Japan, a kívánt célt még nem érte el, az Európai Központi Bank (EKB) pedig hosszas gondolkodás után márciusban indította havi 60 milliárd eurós államkötvényvásárlási programját. Utóbbi kedvez a forint árfolyamának, sőt a Fed kamatemeléseinek kedvezőtlen hatásait is enyhíti – vélekedett Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője negyedéves előrejelzésük keddi ismertetésén.

A külső környezet alakulása tehát kedvező, a hazai áremelkedés ellen ható folyamatot pedig egyszeri tényezők tartják életben, így a Magyar Nemzeti Banknak van mozgástere a kamat alakításakor. A tavaly júliussal lezárt kamatemelések újraindítása márciusban megkezdődött, s nyárra a jelenlegi 1,95 százalékról másfél százalékra morzsolódhat az irányadó ráta a CIB forgatókönyve szerint. Ennél azonban mélyebbre is mehetnek a kamattal – amennyiben nem vált nagy piaci turbulenciákat, tőkemenekítési hullámokat az amerikai Fed kamatemelése.

Az MNB elsődleges célja az árstabilitás, ugyanakkor a forintárfolyam alakulása sem hagyja hidegen. A 297 forint körüli euró nem túl jó sem a magyar exportőrök, sem a költségvetési adóbevételek szempontjából. Ezért Matolcsyék nem hullatnak krokodilkönnyeket, ha a kurzus a CIB elemzői által várt 305-315 forint között táboroz le. A mainál erősebb forint csak ideig-óráig lehetséges, jövőképükben egyértelműen a gyengülés a meghatározó.

Kérdésünkre, hogy az árfolyamon és a magyar eszközök árazásán mit változtatna, ha felminősítenék Magyarországot, Jobbágy Sándor szenior elemző úgy vélte, nem sokat. A piac ugyanis már beárazta a most még mindhárom nagy hitelminősítőnél bóvlikategóriás adósminősítésünk javítását. Az ősszel a háromból ketten áttehetik a magyar adósságot a befektetésre javasolt kategóriába, de ez nem vált ki olyan hatásokat, mint amilyenek a leminősítéskor törvényszerűek. Utóbbi esetben ugyanis azok a nagy befektetési alapok, amelyek szabályzata szerint két hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában kell lennie az adott állampapírnak, más választásuk nem lévén, automatikusan kiszórják a "selejtes" kötvényeket.

Felminősítéskor viszont csak megnyílik egy lehetőség a papírok újbóli vásárlása előtt. De hogy ezzel élnek-e, nekik kell eldönteniük – magyarázta Jobbágy Sándor. Trippon Mariann szerint a hitelminősítőknek arra az egyértelmű kérdésre kell egyértelmű választ adniuk, hogy az adott ország adósságának visszafizetése mennyire kockázatos. Mivel Magyarország adósságszolgálatában nincs kedvezőtlen fordulatot előrevetítő tényező, a hitelmenősítőknek a magyar besorolás következő felülvizsgálatakor nem lesz sok választásuk.