Tétlenséggel eddig sem lehetett vádolni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársait: tavaly kétszer annyi vizsgálatot vittek végig, mint egy évvel korábban. A vagyonosodási vizsgálatok 2007-ben indultak el tömegesen, amikor is 10 ezer vizsgálatot rendelt meg a Pénzügyminisztérium. Az adóhivatal akkor még olyan ügyekbe is belefogott, ahol semmiféle jel nem utalt arra, hogy gond van az adózóval, hogy teljesíteni tudják az elvárt célokat. Ez a helyzet azonban megváltozott – mondta el az Adó Online-nak Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza.

A szakértő szerint ma már a NAV kifejezetten megtalálta a „célcsoportját”. A revizorok gyakran nem is a személyi jövedelemadót kezdik el firtatni, hanem csak egyes adókötelezettségre írnak ki vizsgálatot, ugyanis az adóhiány megállapítását csak a személyijövedelemadó-bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során tehetik meg. A másik trükk, hogy először a vállalkozás kap adóellenőrzést, amely során az iratok között bekérik a tagi kölcsön nyilvántartást, és az alapján indul a vagyonosodási vizsgálat.

Tavaly a NAV ellenőrzési szakterülete 2029 vagyongyarapodással összefüggő vizsgálatot végzett, amely közel kétszerese az előző évi számnak (1082 vizsgálat) – derül ki az adóhatósági adatokból. A revíziók 78 százaléka (1578) zárult megállapítással. A vizsgálatok során 20,6 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel, amely 89 százalékkal több az előző évi értékhez viszonyítva. Egy adóellenőrzés során átlagosan 10,2 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok, amely lényegében megegyezik a 2011-es évi eredményükkel.

A NAV tájékoztatása szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok általánosságban gazdasági társaságoknál végzett vizsgálatok során feltárt adatok, közérdekű bejelentések és társhatósági megkeresések alapján indultak.

Idén júliustól az adóhatóság az eddigieknél jóval könnyebben és gyorsabban juthat a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolatban banki adatokhoz. A pénzintézetek elektronikus megkeresésével az adóhatóság igen gyorsan megkapja majd azokat a bankadatokat, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják.

A feljelentés önmagában nem elég a vizsgálat indulásához. Az adóhivatal számára ugyanis jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre, amely alapján döntenek arról, hogy elinduljon-e az ellenőrzés. Elsődlegesen az adóbevallást vizsgálják, de hozzáférnek az ingatlan-nyilvántartáshoz, gépjármű-nyilvántartáshoz, és ha esetleg ajándékozás történt, akkor a vagyonszerzési illetékek adatai is az adóhivatalhoz futnak be. Júliustól pedig az adóellenőrök már sokkal könnyebben tudják majd lekérni a bankszámlákat is: az eddigi féléves várakozás helyett szinte azonnal, elektronikusan is megkaphatják adatainkat.

A NAV szerint a vizsgálatok során feltárt forráshiányt leginkább ingatlanok, gépjárművek adásvétele idézi elő. A szükséges fedezetet az adózók még mindig családi és baráti kölcsönökkel igyekeznek biztosítani, azonban a kapott kölcsönöket vagy ajándékba kapott pénzt a magánszemélyek „elaprózzák”, vagyis több személy ad több alkalommal kölcsön vagy ajándékba pénzt, amelyek összege egyenként és összesen sem haladja meg az egymillió forintot. Továbbra is „népszerű” igazolási kísérlet a menyasszonytáncból szerzett bevétel.

A gazdasági társaságokból történő vagyonkimentéshez kapcsolódóan jellemző, hogy a tagok a cégben fennálló tulajdoni részesedésüket más, gyakran külföldi állampolgárságú személyekre ruházzák át, általában jelentős adó-, illetve egyéb köztartozást felhalmozva.

A közgazdász felhívta a figyelmet: először az adóhivatalnál van a bizonyítási teher. Ennek a közhiteles nyilvántartások és az adózó nyilatkozatai alapján felállított vagyonmérleggel tesznek eleget.