M. Schmidt János / Népszabadság

Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly év végén egy egész más témájú törvényjavaslat végszavazása előtti utolsó módosítóként az akkori igazságügyi tárca nyújtotta be a telekom- és közműcégek „számlaauditját” kötelezővé tevő  szabályokat. Indoklásuk szerint szükség van megbízható számlázásra, hogy a cégek „hibátlanul számolják ki” a fizetendőket, és hogy ne lehessen a rendszerbe észrevétlenül belenyúlni.

Bár egy-egy fogyasztóvédelmi panasz kétségtelenül előfordul a közműcégek háza táján, rendszerszintű pontatlanságra eddig nem utaltak jelek. Mint ahogy arra sem, hogy bárki észrevétlenül módosítani szándékozott volna a nyilvántartásokat. Ellenben szakértők szerint a közműcégek számlaauditja évente milliárdos bevételt hozhat az erre vállalkozó cégek konyhájára. Németh Szilárd mostani módosításaival a számla audit elvégzésének feltételeit jelentősen szigorítja.

A tanúsítónak és munkatársainak számos szakirányú képesítést, referenciákat kell felmutatniuk, sőt a cégnek szerepelnie kell az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonságilag átvilágított  beszállítóinak titkos listáján. Iparági  pletykák szerint így viszont már csak a Hunguard Kft. felel meg a feltételeknek.

A képviselő törli a szabályból  azt is, hogy két egymást követő évben nem végezheti a munkát ugyanaz a tanúsító. A gyanúba kevert cég többségét két és fél éve megvásárló ügyvezető, Csik Balázs lapunknak korábban megerősítette: készen állnak a feladat elvégzésére.

Az előzetes politikai lobbizás gyanúját elhessentve, leszögezte: szakmai érveiket, úgyis mint a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (Melasz) tagjai, kizárólag szakmai fórumokon fejtik ki. A MEKH lapunknak küldött válasza szerint az ő feladatuk pusztán a tanúsítvány meglétének ellenőrzése lesz. Ellenben hozzáfűzik: a tanúsító és a tanúsítvány „tartalmi és formai elemeire kiterjedő ellenőrzés” a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) hatásköre.

„A NAT jelezte, hogy az aktuális jogszabályi előírások véleménye szerint nem megfelelőek, mert ez alapján nem tud a számlázási rendszer mint termék tanúsítására akkreditációt kiadni, a termékspecifikáció leírását jogszabályban kell rendezni” – írta lapunknak a hivatal.

M. Schmidt János / Népszabadság

Információink szerint a NAT-nál úgy vélik: a tanúsítási „termék” kapcsán egyszer valóban folytattak ugyan szóbeli egyeztetést a közműhivatallal, de a terméktanúsítókra vonatkozólag senkinek semmilyen javaslatot nem tettek.

A törvény és a módosítás előkészítésében szintén nem vettek részt semmilyen módon. Bartók Sándor, a Hunguard által hivatkozott Melasz ügyvezető alelnöke lapunknak kifejtette: tudtával a szervezetükön keresztül nem zajlott semmiféle egyeztetés az ügyben törvényhozókkal, amit amúgy felettébb fájlal.

Bármennyire igyekeztünk, egyelőre nem sikerült meglelnünk a parlament előtt fekvő, egyetlen céget helyzetbe hozó törvénymódosítás értelmi szerzőjét. Ha valaki e tárgyban magára ismer, várjuk szíves jelentkezését.