Az idén bevezetett új adótörvények az alacsonyabb keresetű munkavállalókat hátrányosan érintették, az ő esetükben nem volt ritka a nettó munkabérek csökkenése sem. De voltak olyan esetek is, amikor a magasabb fizetésűek - akiknek elvileg plusz pénzt hoztak volna az adóváltozások - bruttó bérét úgy változtatta meg a munkaadó, hogy a korábbi nettó keresetüknek megfelelő összeget vigyenek haza. Utóbbi cégek lettek volna a kormány (igazából munkába sem lépett) bérkommandójának célpontjai, és vélhetően ők állnak majd azon munkaügyi és adóellenőrzések célkeresztjében, amelyek vizsgálni és büntetni fogják azokat akik nem tesznek eleget a kormányzati bérelvárásoknak.

- Amennyiben a nettó bér fogalmát a pénzen kívüli egyéb juttatásokra is kiterjesztjük, akkor megfelelő bérezési és cafetéria rendszer kialakításával alacsony költségen meg lehet felelni a hivatalok elvárásainak – állítja Semerédy Péter, az Optisoft Számítástechnikai, Pénztárszolgáltató, Könyvelő és Oktató Nyrt. elnök-vezérigazgatója, aki példát is hoz.

A hagyományosan, munkabér formájában fizetett húszezer forintos többletből valójában csak 12 436 forint marad a munkavállaló zsebében, miközben mindösszesen 25 700 forintnyi költsége van a munkáltatónak. Ez 48,4 százalékos effektív juttatást jelent. Ennél sokkal kedvezőbb a kifizetés hasznosulása akkor, ha az összeg cafetéria, például egészségpénztári tagdíj formájában cserél gazdát. Ennél a megoldásnál a húszezer forintnak jóval nagyobb része, a teljes munkáltatói költség 75,8 százaléka, összesen 18 040 forint jut a dolgozóhoz, és a munkáltatónak is csak 23 808 forint költsége van rajta.

Azaz, megelőlegezve, hogy a következő év sem lesz sokkal kedvezőbb a munkavállalóknak és a munkaadóknak, mint az idei, érdemes elkezdeni gondolkozni azon, miként optimalizálhatók a humánerőforrás költségek. Amennyiben egy vállalat még nem vezetett be cafetéria-rendszert, nem fizetett a munkavállalók egészségpénztári számlájára, nem járult hozzá étkezésükhöz vagy közlekedésükhöz, akkor már a nulláról kiépített rendszer is jó eséllyel bruttó bérköltségcsökkenést eredményez a munkáltatónál, miközben a dolgozók nettóban magasabb összértékhez jutnak. További megtakarítást hozhat, ha kártyás megoldáson alapul a dolgozói plusz juttatások rendszere.

Míg korábban elsősorban nagyfoglalkoztatóknak érte meg a béren kívüli juttatások rendszerének bevezetése, a gazdasági környezet változásai és a technológiai fejlődés együttesen odavezetett, hogy a KKV piacon is létjogosultsága van ennek az ösztönző rendszernek – állítja Semerédy Péter.