Mint azt Magyar György az MTI-nek pénteken elmondta: a Megyeri híd alvállalkozói közül 24 cég mintegy 400 millió forint követelését képviseli az adós Ganz Acéllal szemben. (A teljes követelés 50 cég 2 milliárd forintja - ezt Horváth László, a károsultak képviselője állította az MTI-nek.)

Az ügyvéd úgy értesült, hogy az adós Golgota utcai telepéért 2,9 milliárd forintot fizetett a vevő, az általa képviselt cégek ebből szeretnék viszont látni a követeléseiket. Ezért Magyar György még pénteken - a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán keresztül - a főügyészséghez fordul. Kérelmében a nyomozás elrendelését, illetve a vételár bűnügyi zárlat alá vételét kezdeményezi.

Eközben Varga Gusztáv, a társaság vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: - A Ganz Acél egy korábban felmondott közel kétmilliárd forintos hitel és egyéb banki követelés miatt került olyan helyzetbe, hogy várhatóan felszámolásra kerül egy 130 éves múltú magyar iparág legnagyobb kapacitása, így a jövőben valószínűleg jóval drágábban, külföldről kell behozni az egyes acélhidak elemeit, amennyiben a cég által kidolgozott reorganizációs programra az egyetértést nem sikerül megszerezni.

A cégnek egy rendszeresen megújítandó kétmilliárd forintos hitelkerete volt az egyik banknál, amelyet a tavaly kialakult válság miatt lejáratkor nem újított meg a pénzintézet. Más - szintén a válság miatt - nem vállalta a szükséges mértékű hitelezését. Miután a cég tartozott ezzel a közel kézmilliárddal, a Golgota utcai telephely eladásakor a számlájára érkezett 3 milliárd forintból a bank leemelte a kölcsönt és egyéb követeléseit.

Volt inkasszója néhány 10 millióra az adóhivatalnak és az önkormányzatnak is, ez is levonandó a vételárból. A többi viszont érintetlenül megtalálható a cég számláján.

A gépeket a telephely kényszerű eladása miatt bérelt raktárba helyezték. Azokkal bármikor lehetne hídelemeket gyártani, ha volna csarnok és szakember. Miután a gépeket alapozni kell, nagyjából egymilliárd forint beruházással lehetne újraindítani a gyártást. Ha a korábbi 250 alkalmazott helyett csak százat foglalkoztatna a cég, és nem venne igénybe alvállalkozókat, akkor évi 2 milliárd forint árbevételt érhetne el, a korábbi 10 milliárd helyett.

A vezérigazgató az alvállalkozók követelését 700 millió forintra becsli, szemben az e hitelezőket képviselő Horváth László 2 milliárd forintos állításával. E 700 millió nagy része nem a Megyeri híddal kapcsolatos összeg, mivel a Ganz Acél folyamatosan - előzetes terveinek megfelelően - további hídgyártást végzett az Északi összekötő vasúti híd, illetve két német hídépítő cég részére. A pénzügyi problémák miatt a Megyeri híd után vállalt munkák a legnagyobb körültekintés mellett is ellehetetlenültek. Így a megrendelők kötbéreket számítottak fel és egyéb költségeket érvényesítettek. Miután a befolyó pénzeket a bank teljes összegben elvitte, a folyamatban lévő lízingek is "bedőltek", ami azzal járt, hogy az eszközöket elvitte a lízing cég, és még a követelés is fennmaradt. A korábbi törlesztések pedig semmivé váltak.

A két tulajdonos - a Vegyépszer és a Hídtechnika - 2008 augusztusában a helyzet javítása érdekében összesen 800 millió forint tulajdonosi kölcsönt nyújtott a Ganz Acélnak, amelyet a cég egészében az alvállalkozói követelések kifizetésére fordított. A vállalat által most kidolgozott reorganizációs program lényege, hogy a hitelezők részbeni tulajdonszerzésével indulna újra a termelés, miközben megkapnák a követelésük azon részét, amelyre jut fedezet a meglévő vagyonból.

A Ganz Acél két héten belül megkeresi a ki nem fizetett alvállalkozókat és egyéb hitelezőket, és értekezletet tervez részvételükkel a probléma együttes rendezésére. Ezt megakadályozhatja, ha időközben a bíróság elrendeli a cég felszámolását.

Az MTI információi szerint a Ganz Acél helyzetét az is nehezítette, hogy a Megyeri híd utolsó elszámolásánál a két fővállalkozó beszámítással élt, mintegy 1,3 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy a Ganz Acél egyes alvállalkozóit a fővállalkozók fizették ki, és ezt az összeget levonták a végszámlából.