Magyarország javára döntött 2010. szeptember 23-i ítéletében a Világbank mellett működő, washingtoni székhelyű nemzetközi bíróság (International Centre for Settlement of Investment Disputes - ICSID) az AES Tisza Erőmű Kft. tulajdonosa az AES Summit Generation Ltd. Magyar Állam ellen indított perében.

Az AES még 2007-ben indítottak pert hazánk ellen egy washingtoni székhelyű nemzetközi választott bíróság előtt. A felperesek álláspontja szerint a Magyar Köztársaság a 2006-os erőművi hatósági árszabályozás bevezetésével megsértette az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseit, azaz olyan hatósági árakat írt elő, melyek jóval alacsonyabbak azoknál, mint amiben az AES Tisza az MVM Zrt.-vel 2001-ben megállapodott, s ezáltal a beruházásaik is sérelmet szenvedtek.

A bíróság a közel három éve húzódó ügyben hozott - kötelező érvényű - ítéletének indoklásában kiemelte, hogy a Magyar Köztársaság egyetlen intézkedésével sem sértette meg az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseit a 2006 és 2007 folyamán bevezetett hatósági árszabályozással. A bíróság ítéletében az AES Summit Generation Ltd. minden igényét - köztük a felperes több mint 30 millió USA dollár értékű kárigényét is - alaptalannak találta és elutasította.

Per és következmények

A magyar államnak kedvező ítélet a Magyarországon erőművel rendelkező AES Summit által indított perben hatással lehet két másik, hasonló ügyben indított eljárás eredményére is - mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára pénteken az MTI-nek. A Budapesti Erőmű és a Csepeli Erőmű (jelenleg Alpiq Csepli Erőmű) tulajdonosai léptek fel az AES által is kifogásolt hatósági árszabályozás ellen

Kovács Pál az ítélet indokolására vonatkozó kérdésre azt válaszolta: annak lényege, hogy a vállalkozóknak számítaniuk kell a jogszabályok változására, és a bíróság ez alapján döntött a magyar állam javára az AES Summit ellen.

Az eljárás utolsó tárgyalási fordulóiban már az új kormány képviselői vettek részt - jegyezte meg, kiemelve, hogy reményei szerint az Európai Bíróság gyakorlata is figyelembe veszi a washingtoni bíróság döntését.

Az energetikai helyettes államtitkár hangsúlyozta: fontos, hogy a magyar államnak nem kell 30 millió dollárt, mintegy 8,4 milliárd forintot kifizetnie, de még fontosabb, hogy az ítélet példa lehet a másik két perben is. Ezek perértékét a helyettes államtitkár nem kívánta elárulni, csak annyit mondott: azok nagyobbak az AES-perénél.

Kovács Pál hozzátette: a magyar állam mindent megtett a peren kívüli egyezség érdekében, de eredménytelenül. A Budapesti Erőmű-perben 2010. december 31-ig szüneteltetik az eljárást.