A kedden közzétett, konszolidált, nem auditált, a nemzetközi számvitelei elveknek (IFRS) megfelelő gyorsjelentés szerint a vállalat az idén az első félévben 14,9 milliárd forint nettó eredménnyel zárt, szemben az egy évvel korábbi 26,4 milliárd forinttal.

Az elemzők a második negyedévre 22,98 milliárd forint nettó veszteséget vártak.

A társaság a jó üzleti eredmény ellenére a nettó veszteséget a mintegy 76 milliárd forintot kitevő nem realizált nettó árfolyamveszteséggel és a magasabb, mintegy 25 milliárd forint adóráfordítással magyarázta.

A Mol első féléves nettó árbevétele 1914,6 milliárd forint volt, ami 44 százalékkal több a tavaly ilyenkorinál. A második negyedéves bevétel 1048,4 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban 698,6 milliárd forint. Az első negyedévben a bevétel 866,2 milliárd forint volt.

A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki elmondta, a javuló működési eredmény ellenére, látnak lehetőséget a további javulásra. A cég elkötelezett a meglévő eszközök értékének maximalizálása, a hatékonyság további javítása és az INA-val közös működésből eredő szinergiák maximális kiaknázása mellett.

Az idén az első félévben a kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) 56 százalékkal, 290,1 milliárd forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A speciális tételek nélküli üzleti eredmény 53 százalékkal 155 milliárd forintra nőtt. Az eredményjavulás fele az INA hozzájárulásából származik, ami a Mol szerint bizonyítja a konszolidáció sikerét. A javulás másik fele a gáztárolás és energia szegmensek növekvő profit hozzájárulása, a javuló külső környezet és a költségcsökkenés következménye.

A pénzügyi műveletek vesztesége több mint duplájára, 100 milliárd forintra emelkedett 2010 első félévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, főként a hatalmas második negyedévi árfolyamveszteség miatt.

A beruházások és befektetések értéke 174 milliárd forint volt az első félévben, 3 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában volt. Ezen belül az INA 55,4 milliárd forintot költött fejlesztésre. A beruházások a növekedési projektekre fókuszáltak, így a szíriai és horvátországi off-shore termelés beállításra, a rijekai finomító fejlesztésére és a horvát határkeresztező vezeték építésére.

A kutatás-termelés szegmens üzleti eredménye több mint duplájára emelkedett az első félévben az előző év azonos időszakához képest, főként a növekvő nemzetközi termelés miatt, s így 126,4 milliárd forintot tett ki. Az INA 73,2 milliárd forintos hozzájárulása nélkül, a speciális tételek nélküli üzleti eredmény 8 milliárd forinttal, 13 százalékkal csökkent, mert a stabil termelés és a magasabb szénhidrogénárak kedvező hatását ellensúlyozta az dollárral szemben erősebb forint és a magasabb bányajáradék.

A feldolgozás és kereskedelem szegmens üzleti eredménye 18 milliárd forint az első félévben, ami magába foglalja az INA 12,6 milliárd forintos veszteségét is. Az üzleti eredmény az INA nélkül 33 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest főként az alacsonyabb készlettartási nyereség miatt. Az újrabeszerzési árakkal számolt üzleti eredmény kis mértékben javult a lassan javuló árrés és a nyomott kereslet miatt alacsonyabb értékesítési volumen együttes hatására.

A Mol Csoport teljes magyarországi értékesítése 13 százalékkal csökkent az első félévében az előző évhez képest, a kedvezőtlen kereslet és a szomszédos országok felé irányuló üzemanyag-turizmus következtében. Ugyanakkor Szlovákiában a finomított termékek teljes értékesítése 11 százalékkal nőtt, ezen belül a dízel értékesítés 18 százalékkal. A legfontosabb piacokon a Mol értékesítési volumene kisebb mértékben csökkent, mint a piaci kereslet, így Magyarországon és Szlovákiában növelték, míg Horvátországban magas szinten tartotta a vállalat a piaci részesedését.

A romániai üzemanyag értékesítés a teljes piacnál kisebb mértékben, 4,5 százalékkal csökkent, így a Mol kiskereskedelmi piaci részesedése tovább nőtt. A Mol Csoport az első félév végén 1632 töltőállomást üzemeltetett és 34488 alkalmazottat foglalkoztatott.

A petrolkémia szegmens üzleti eredménye jelentősen javult és közel fedezeti pontot ért el az első félévben, szemben az előző év azonos időszakában realizált 13 milliárd forint veszteséggel. A javulás a magasabb termelési és értékesítési volumenek és az emelkedő petrolkémiai árrés eredménye.

A gáz és energia szegmens egyszeri tételek nélküli üzleti eredménye 54 százalékkal, 45,9 milliárd forintra nőtt az első félévben. A javulás a gáztárolás és energia üzletek nagyobb eredmény-hozzájárulása és a magasabb szállítási volumen miatt magasabb gázszállítás-eredmény miatt következett be.

A gyorsjelentés szerint a Mol Csoport célja az, hogy 2012-re Európa egyik prémium finomítói csoportjává váljon. A csoport emellett az 5 finomító és 2 petrolkémiai üzem együttes optimalizációjára koncentrál és elkötelezett a kiemelkedő működési hatékonyság egész csoportra történő kiterjesztése mellett.

További cél, hogy évenként 210 millió dollár EBITDA javulást érjen el a csoport 2012-re 2009-hez viszonyítva.

A Mol jegyzett tőkéje lényegében nem változott, 79,202 milliárd forint volt a félév végén, a saját tőke 14 százalékkal 1906,996 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A Mol részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde "A" kategóriájában kereskednek, a papír hétfői záró ára 20300 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvény ára 13005 és 21680 forint között mozgott.

Célkeresztben a hatékonyság javítása

Továbbra is az a Mol Nyrt. stratégiai célja, hogy évenként 210 millió dollár EBITDA-javulást (kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredmény) érjen el a csoport 2009 és 2012 között, amit elsősorban a horvát INA integrációjával és teljesítmény-javításával kíván megvalósítani.

Molnár József, a Mol pénzügyi-vezérigazgató helyettese elmondta: a stratégia cél megvalósítása jól halad.

A Mol csoport célja az is, hogy 2012-re Európa egyik prémium finomítói csoportjává váljon. A csoport emellett az 5 finomító és 2 petrolkémiai üzem együttes optimalizálására koncentrál és elkötelezett a kiemelkedő működési hatékonyság egész csoportra történő kiterjesztése mellett.

A vezérigazgató-helyettes szerint, az első félévben a kelet-közép-európai régióban 3 százalékkal csökkent az üzemanyag-kereslet, míg a magyar piacon 13 százalékos volt a visszaesés. A Mol arra számít, hogy ha lassan, fokozatosan is, de egy-másfél év alatt Magyarországon is helyreáll a fogyasztás, s a kereslet visszatér a tavalyi szintre, amikor az előző évhez képest nem csökkent a benzin és a dízel vásárlása.

Molnár József az későbbi eredmény kilátásokkal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy nagyon nehéz megjósolni árfolyam a következő negyedévi alakulását. Ráadásul a Mol mindig a negyedév utolsó banki napján érvényes deviza árfolyammal számol, s ez tovább nehezíti a kalkulációt.

Viszonyítási alapként a pénzügyi vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy tavaly az első negyedévben szintén jelentős árfolyamveszteséget könyvelt el a cég, ám az év végére ez elolvadt, mivel a forint visszaerősödött. Remélhetően ez történik az idén is.

A Mol az év hátralévő részében azzal számol, hogy a kőolajár nem változik jelentősen, s továbbra is 80 dollár körül marad hordónként.

Molnár József korábban azt mondta: hogy a Mol idén nem tervez nagyobb felvásárlásokat, erőit alapvetően a pénzügyi stabilitás javítására és meglévő eszközök legeredményesebb működtetésére koncentrálja.