A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2012 szeptemberében az ipari termelés volumene 3,8 százalékkal maradt el az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az ipar termelésének alakulásában többek között szerepet játszott a munkanaphatás: idén szeptemberben kettővel kevesebb munkanap volt, mint tavaly ilyenkor. A munkanaphatástól megtisztított index 0,6 százalékkal emelkedett. A termelés az év első kilenc hónapjában 0,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index szeptemberben 0,7 százalékkal nőtt.

Az ipari export 2012 első kilenc hónapjában 0,2 százalékkal nőtt, míg szeptemberben 3,6 százalékkal csökkent 2011 azonos időszakához viszonyítva. Szeptemberben a feldolgozóipar exportértékesítésének majdnem felét adó két alág közül a több mint egynegyed súlyú járműgyártás kivitele 6,8 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a másik meghatározó alág, a feldolgozóipari exportban közel egyötöd súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának exportvolumene igen jelentősen, 24 százalékkal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése január–szeptemberben 2,5, szeptemberben 6 százalékkal alacsonyabb volt 2011 azonos időszakánál. A feldolgozóipar belföldi eladásai szeptemberben 5,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2012 szeptemberében a feldolgozóipar termelése 4,3 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 7,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,6 százalékkal emelkedett.

Az idén szeptemberben a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben figyeltek meg a statisztikusok termeléscsökkenést. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás az augusztusival közel azonos növekedési ütemet mutatott: a termelés volumene 2,7 százalékkal emelkedett a tavaly szeptemberi magas bázishoz képest.

Idei eddigi legnagyobb visszaesését regisztrálták a második legnagyobb súlyú alágnak: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 23,4 százalékkal csökkent, elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet apadása következtében.

A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelésből közel egynyolcaddal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,5 százalékkal mérséklődött. A közel egytized súlyt képviselő kokszgyártás, kőolajfeldolgozás kibocsátása – főként az értékesítés egyharmadát adó kivitel élénkülésének köszönhetően – 8,1 százalékkal bővült, míg a hazai eladások csökkentek. A közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék és a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában, illetve a kisebb súlyú gyógyszergyártásban és a villamos berendezés gyártásában 3,8 és 6,7 százalék közötti volumencsökkenést mért a KSH.

Szeptemberben a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 17,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2011 azonos hónapjában. Az új exportrendelések 17,7 százalékkal, az új belföldi rendelések 17,1 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 2,1 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez képest.

Az év első kilenc hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,3 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,1 százalékos létszámcsökkenés mellett következett be.

Január és szeptember között Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban – Dél-Alföldön (10,6 százalék), Nyugat-Dunántúlon (1,4 százalék), valamint Észak-Alföldön (1,4  százalék) – nőtt az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 1,5 és 4,0 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH.