Bukásra áll a magyar cafeteria-rendszer

Utolsó szakaszába lépett a cafetéria-piac állami monopóliummá tétele miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárás.  Az Európai Bíróság által felkért főtanácsnok szerint mind a Szép kártya mind pedig az Erzsébet utalvány esetében a kibocsátás módja szembe megy az uniós szabályokkal.

Számos ponton sérti az uniós jogot a 2011-ben kialakított magyar cafeteria rendszer - állapította meg az Európai Bíróság által független tanácsadónak  felkért Yves Bot uniós főtanácsnok. Mint ismeretes, az Orbán-kormány 2011-ben egy rapid gyorsaságú adómódosítással  lényegében egyszereplőssé tette az addigi többszereplős kedvezményes adókulcsú cafeteria piacot.

2012 elejétől az addigi piaci szereplők - Sodexo, Edenred, Ticket Déjeuner - termékei helyett helyett a fogyasztásra kész étel vásárlása csak az Erzsébet-utalvány, míg a vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele csak a SZÉP kártya felhasználásával lett lehetséges. Az Erzsébet-utalványt csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthatott ki, míg SZÉP kártya kibocsátási feltételei olyanok lettek, hogy annak csak három hazai bank, az OTP, az MKB és a K&H tudott megfelelni.

Az ügyben 2012-ben indított kötelezettségszegési eljárás most lépett az utolsó, bírósági szakaszába, ennek előzetes eljárásaként kérték fel a főtanácsadót a szakvélemény kiadására. Ugyan a bíróságot nem kötelezi a főtanácsadói vélemény, ugyanakkor a bíróság más esetben is hagyatkozott a felkért független tanácsnok javaslatára.

Yves Bot véleménye szerint a SZÉP kártya kibocsátásának a feltételei  - csak a magyar jog szerint Zrt. vagy kft. formában működő vállalkozásoknak teszi lehetővé és csak úgy, hogy a szolgáltató minden 35 ezer főnél nagyobb városban rendelkezik ügyfélszolgálati irodával - ellenkezik a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós direktívával, lényegében kizárják más piaci szereplő belépésének a lehetőségét.

Az Erzsébet kártya esetében az önmagában még nem lenne problémás, hogy azt egyetlen - állami - szereplő kezébe adta a magyar kormány, ha ehhez bizonyos közérdek fűződik. Azonban a főtanácsadó úgy látta, hogy ilyen közérdeket egyelőre a magyar kormány nem tudott felmutatni. Az viszont  szerinte kifejezetten ellentétes az uniós joggal, hogy az a piaci szereplő egyben gazdasági vállalkozásként is működik.

Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. A magyar kormány korábban több közleményben is tudatta:a cafeteria ügyében "végigjátsszák a meccset Brüsszellel szemben". 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.