Az Európai Digitális Város Index az EU 35 nagyvárosának rangsora, amelyet az Európai Digitális Fórum nevű kutatóintézet és a ­Nesta brit nonprofit szervezet állít fel minden évben több mint kilencven szakértő, kutató és vállalkozó által kidolgozott kritériumok alapján. Az index azt mutatja meg, hogy az euró­pai nagyvárosok hogyan támogatják a digitális vállalkozásokat.

A minősítés során tíz szempontot vesznek figyelembe, többek között a tőkéhez való hozzáférést, a vállalkozói kultúra színvonalát, az üzleti környezetet, a digitális és a nem digitális infrastruktúra fejlettségét, a piac működését, az életmódot.

Érdekes, bár korántsem meglepő, hogy a lista élén az északi nagyvárosok állnak, és az első tízbe egyetlen dél-európai sem fért be. Hogy Berlin miért nincs az első három között, jóllehet több, milliárdos piaci értéket képviselő startup született ott, például a Zalando internetes divathálózat vagy a Delivery Hero névre hallgató online ételrendelési szolgáltató? Az ok: a német fővárosban lassú és drága a digitális infrastruktúra, magasak a bérköltségek.

London az első a rangsorban, viszont ott is sokba kerül a képzett munkaerő, rendkívül drága az ingatlan- és a lakásbérlet. A brit fővárosban ugyanakkor 275 ezer digitális startup működik, amelyek másfél millió embert foglalkoztatnak. Londonban rendkívül könnyű céget alapítani, van pénz és tőke, a világszínvonalú oktatási intézmények ontják a tehetséges fiatalokat.

Budapest, bár a hazai sikerjelentések alapján többre számíthatnánk, csak a 22. helyre fért be. A szakértők szerint a magyar startupok gyors növekedésnek indultak az elmúlt években. 2010-ben még csak 50 induló technológiai cég volt az egész országban, mostanra a számuk meghatszorozódott. 2009-ben Budapesten született meg a Prezi, a magyar prezentációs szoftver világsikere jótékony hatást gyakorolt a digitális vállalkozásokra.

A technoló­giai startupok támogatására számos magán- és állami kezdeményezés jött létre az elmúlt években. Az elemzés azonban problémásnak ítéli Magyarországon a befektetési tőkéhez való hozzáférést. Még szerencse, hogy valamit javított a helyzeten az EU kisvállalkozásokat segítő programja, a Jeremie jobb felhasználása. Utóbbi lehetővé teszi, hogy az uniós alapok egy részét kockázati tőkébe vagy garanciaalapokba fektessék be a tagállamok. Az index azt is az előnyök közé sorolja, hogy Budapest a székhelye az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek. A részletes értékelésből kiderül, hogy a magyar főváros az első öt közé verekedné fel magát, ha csak a megélhetés költségeit – vagyis a relatív olcsóságát – vennék figyelembe. Átlagon fe­lüli a közlekedési összeköttetés más ­európai városokkal, és gyors az internet. Ugyanakkor visszaveti a fejlődést, hogy az egyetemeken kevés a marketinget, vállalkozásalapítást oktató kurzus, és még mindig nem elegen beszélnek angolul.

Az európai városok ­rangsora nem nyújt lehetőséget a szélesebb nemzetközi összehasonlításra, de az EU döntéshozói sokszor felhánytorgatják, hogy az öreg kontinens lemarad a digitalizálásban és a globalizációban, ha a tagországok nem költenek többet oktatásra, kutatásra, innovációra. „Tíz évvel ezelőtt az Apple forradalmasította a mobiltelefonálást az iPhone kifejlesztésével. Ma a világon több ember használ okostelefont, mint fogkefét" – írta nemrégiben egy cikkben Tom Enders, az Airbus-csoport vezérigazgatója. Az öt évvel ezelőtt alapított Uber egy csapásra megváltoztatta a személyszállítást. Pia­ci értéke ma 50 milliárd euró, nagyjából akkora, mint az ­Airbusé. Az ­Apple és a Google együttes pia­ci értéke pedig 1000 milliárd ­euró, vagyis annyi, mint Németország ­első 30, tőzsdén jegyzett vállalatáé összesen. A világ 112 globális startup cége közül csak 12 született ­Európában – 73 az Egyesült Államokban és 27 Ázsiában.