A cég az év elején még csak 2 százalékos idei GDP-bővülésre számított, ehhez képest a 3 százalékon is átlépünk az idén az autóipar és az uniós társfinanszírozású állami nagyberuházásoknak köszönhetően. Tóth Gergely vezető elemző megjegyezte, hogy ezzel túl magasra tettük a lécet, innen nagyot ugrani nem lehet a közeljövőben.

A húzóágazat, az ipar az eddigi tízszázalékos termelésbővülése megfeleződhet. Új nagyberuházásokról nem hallani, legközelebb az indiai Apollo Tyres gyöngyösi abroncsgyára adhat nagyobb lökést, de az is csak 2017 után. A folyamatban lévő kisebb kapacitásbővítések nem tudják pótolni a gigaberuházások hiányát. Az építőipar a kínai gazdasági csoda éveit idéző 30 százalékos bővülési ütemet diktált, de az uniós pénzek lassuló lehívása miatt itt is nagyon romlik a dinamika. A lakásépítések felfuttatása segíthetne az ágazatnak, lakossági igény volna is, de egyelőre látványos életjeleket nem mutat az ágazat.

Pedig egy lakás megépítése a tapasztalatok szerint 4-5 új munkahelyet teremt, azaz foglalkoztatási szempontból is előnyös lenne az építkezések támogatása. A mezőgazdaság csúcson van, újabb pozitív meglepetés nem várható már tőle. A sötét ló a GDP legnagyobb hányadát adó szolgáltatási iparág, ahonnan kevés adat érkezik, de a folyamatos javulás innen várható Tóth Gergely szerint, elsősorban a lakossági pénztárcák megnyílásának köszönhetően.

Meglepetést nem hoznak a főbb makrogazdasági mutatók sem: a brüsszeli követelményeknek megfelelően 3 százalék alatt marad az államháztartási hiány, az államadósság csökkentése is megvalósíthatónak látszik – vázolta fel a trendeket Tóth Gergely. Hozzátette: az inflációnál meghatározó marad a rezsicsökkentés, ám ezúttal az állami, hatóságilag elrendelt árintézkedések helyét a piac veszi át. Főként az egyre alacsonyabb energia- és üzemanyagtarifák miatt a pénzromlási ütem még a kormány által várt 1,8 százalékot sem éri el, a Buda-Cash becslése szerint 1,6 százalékra süllyedhet, azaz messze a háromszázalékos jegybanki inflációs cél alatt marad.

A nagy jegybanki likviditásbővítő programok folytatódnak, noha az Egyesült Államok leállt az pénznyomtatással, a helyére belép az ezermilliárd eurós volumenben eszközfedezetű papírokat felvásárló Európai Központi Bank (EKB), de a Bank of Japan sem áll le, és a britek és a svájciak sem tétlenkednek. A külső környezet tehát támogató maradhat, így megágyazhat akár kisebb hazai kamatcsökkentéseknek is, noha az MNB kommunikációja nem ezt helyezi előtérbe. A 2,10 százalékos alapkamat 2015 első felében maradhat, azután viszont az amerikai kamatemelés kizökkentheti majd a rátát.