Brutális év végi zuhanás a magyar GDP-ben
A tavalyi utolsó negyedévben még mélyebb kátyúba süllyedt a magyar gazdaság szekere, a Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint a hazai össztermék (GDP) 2,7 százalékkal maradt el azt egy évvel korábbi hasonló időszak adatától. Az elemzői várakozás 2,1 százalékos recesszióról szólt.
A KSH értékelése szerint az információ, kommunikáció, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, miközben a visszaesést alapvetően a mezőgazdaság és az ipar teljesítménycsökkenése okozta. Utóbbit kárhoztatta gyors értékelésében a nemzetgazdasági tárca is, amely szerint akkora baj még sincs, hiszen a régiós versenytársak sem zártak sokkal rosszabb évet nálunk.
Mindez azt eredményezi, hogy 2009 után először ismét csökkent az éves GDP értéke. Ez persze legföljebb a kormány számára számít meglepetésnek, hiszen az 2012-es költségvetést még 0,9 százalékos növekedésre alapozták, és csak ősszel ismerték el, hogy negatív lesz a magyar gazdaság tavalyi mérlege. Igaz, Dancsó József, a számvevőszéki és költségvetési bizottság fideszes tagja emlékezetes közgazdasági fejtegetése szerint „a negatív növekedés is növekedés”.
Csakhogy az alacsonyabb növekedési mutatók miatt az államháztartási hiány is vészesen közelítette az EU által „átléphetetlen küszöbként” lefektetett 3 százalékot, hiszen a hiányt a GDP arányában határozzák meg, s ha az össztermék csökken, akkor abból fakadóan a hiány is növekedésnek indul.
Ha nincsenek kiigazító intézkedések. Tavaly októberben azonban heti rendszerességgel kézbesítette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az újabb és újabb, végezetül 700 milliárd fölé hizlalt megszorítócsomagjait. A kőbe vésett cél, az államháztartási hiány 3 százalék alá szorítása csak ily módon sikerülhetett, igaz, elemzők már akkor figyelmeztettek arra, hogy a rosszul címzett és méretezett megszorításoknak komoly növekedési áldozata lesz.
Ennek jegyében az elemzők korrigálták is 2013-as előrejelzéseiket, s a kormány újfent 0,9 százalékos növekedési jóslatával szemben immár stagnálás közeli állapotot várnak a magyar gazdaságtól, míg a 2014-es évre szóló legvadabb prognózisok sem számolnak másfél százalékot meghaladó növekedéssel. Tegyük hozzá, a léc, a viszonyítási alap, amit át kell ugrani, már olyan mélyre került, hogy a cél elérése hatalmas erőfeszítést nem igényel a gazdaság szereplőitől.
Visszatérve a tavalyi adatokra: egyedül az exportra termelő feldolgozóipart – az ide sorolt autóiparral egyetemben – nem érheti kritika, ez tartotta a lelket a magyar gazdaságban. Az építőipar mélyrepülése fokozódott az év egészét tekintve, bár ősszel – immár sokadszorra – úgy látszott, hogy elérte a gödör alját az ágazat. Igaz, ahogyan azt Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője némi malíciával megjegyezte, ehhez elég volt egy pár száz méteres sínpárt átadni, olyan mélyre került a bázis.
Az agrárium a 2011-es évhez képest a húsvéti fagykárok és a krónikus aszály miatt pocsék évet zárt, ha nem így lett volna, akkor a visszaesés akár egy százalékponttal kisebb lehetett volna. A szolgáltatások terén sem volt sikerév a tavalyi, de ez sem volt meglepetés a fogyasztás évek óta tartó zsugorodása láttán.
A legnagyobb baj azonban a beruházások ötödik éve tartó folyamatos csökkenése, ma már a GDP 16 százalékánál jár ez erre fordított éves összeg, míg csak a szinten tartáshoz 20 százalékos rátára lenne szükség. Ezzel az elkeserítően alacsony aránnyal Magyarország sereghajtó a régióban, és gyors előrelépésre sem számítani e téren.
A növekedés gátját a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, ennek következtében a beruházási hajlandóság vészes csökkenése képezi, amit a hitelezés utóbbi években tapasztalt folyamatos visszaesése csak súlyosbít.
A banki hitelezés felpörgetése nem megy egyik napról a másikra, ehhez a „kivéreztetett” szektor szereplőivel való kiegyezésre, a kölcsönös bizalom megteremtésére van előbb szükség.
Ami a kilátásokat illeti, a nagy autóipari beruházásoknak köszönhetően 2013 sokkal jobb év lesz a tavalyinál, még ha a lakosság ebből vajmi keveset is érez majd.
