Jó lenne, ha az első felindulás helyett mindenki higgadtan konzultálna, a nemzetgazdasági tárca is nyilvánvalóan konzultál még a bankszövetséggel – mondta pénteken az m1 az Este című műsorában Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. A miniszterelnök korábbi szóvivőjének még nyilván nem volt ideje átfutni a jövő évi költségvetés Országgyűlésnek benyújtott, a parlament honlapján akkor már órák óta olvasható tervezetét, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a kormány a pénzügyi tranzakciós illetékből a Széll Kálmán Terv 2.0-ban ismertetett 130 milliárd forinttal szemben bizony azzal a 280 milliárd forinttal számol, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentett.

Sőt, még valamivel többel is, a költségvetés tervezetében ugyanis ezen a soron 283 milliárd forint szerepel, míg a pénzintézetek különadójából 72 milliárd forinttal számol a kabinet, szemben az idei évre betervezett 187 milliárddal. Utóbbi úgy jön ki, hogy a biztosítók különadója megszűnik (ezek a társaságok biztosítási adó címén jövőre 52,5 milliárd forint extra terhet kapnak a nyakukba), míg a többi érintett pénzügyi szolgáltató (például bankok, befektetési szolgáltatók) adóterhelését megfelezik. A bankok esetében ez azt jelenti, hogy az idei nagyjából 120 milliárd forinttal szemben jövőre mintegy 60 milliárdot fizethetnek be ezen a címen a költségvetésnek. Ezenfelül a bankok továbbra is fizetik a még a Gyurcsány-kormány alatt bevezetett hitelintézeti járulékot, amelynek összege nem változik az idei évhez képest, jövőre ebből 8,1 milliárd forinttal számol a kabinet.

Ez azt jelenti, hogy a kormány tartja magát a bankokkal tavaly decemberben kötött megállapodáshoz, de csak annyiban, hogy a bankadót jövőre megfelezi. Abban viszont már nem, hogy ezt még megfejeli egy lényegesen nagyobb teherrel, a tranzakciós illetékkel. Ami ennél is érdekesebb, mindezt úgy teszi, hogy még folyamatban vannak a bankokkal ez ügyben egy hónapja megkezdett egyeztetések. Mint arról beszámoltunk: a pénzintézetek körében komoly felzúdulást keltett Matolcsy György csütörtöki bejelentése, mely szerint a kabinet jövőre 280 milliárd forintos bevétellel számol a tranzakciós illetékből, miközben a bankok addig úgy tudták, s az elmúlt egy hónapban erről is egyeztettek a kormány képviselőivel, hogy 130 milliárd forintról lenne szó.

Az egyik magyarországi bank vezetője ezzel kapcsolatban lapunknak az egyeztetések felgyorsítását célzó politikai nyomásgyakorlásnak, zsarolásnak titulálta a nemzetgazdasági miniszter által elmondottakat, ám a költségvetés alapján úgy tűnik, a kabinet nagyon is komolyan gondolja: az eredetileg tervezett összeg több mint dupláját szedi majd be a bankoktól tranzakciós illeték formájában. Az illetéket amúgy az ügyfelek pénzmozgása, így például átutalások, befizetések, pénzfelvétel után vetik ki, az egy ezrelék mértékű illeték alanya azonban a szolgáltató, vagyis a közterhet a bankok, takarékszövetkezetek és a posta fizeti meg – bár ilyen mértékű terhelés mellett nem kétséges, hogy az illeték döntő részét a szolgáltatók továbbterhelik majd ügyfeleikre.

A tranzakciós illeték éppen ezért nem csak a bankoknak fájna. Mivel a jelenlegi elképzelések szerint az egy tranzakció után kivethető elvonás mértékét nem maximálnák (általános plafonnal nem is tudna befolyni az elvárt 283 milliárd forint), így a nagy összegeket mozgató vállalkozások, magánszemélyek jelentős terhekkel szembesülhetnek, s ennek elkerülése végett külföldi bankszámlákra terelhetik át pénzügyeiket, ami komoly csapást jelentene nemcsak a bankok, hanem az egész gazdaság számára. Ennek veszélyeire a Magyar Bankszövetség többször is felhívta már a kormány figyelmét, legutóbb csütörtöki, a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott bejelentésekre reagáló közleményükben, ám úgy tűnik, mindeddig süket fülekre találtak a kabinetnél.

Nem véletlenül kritizálta élesen a tranzakciós illetékre vonatkozó elképzeléseket Széles Gábor sem. A Magyar Hírlap szombati számában a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a lap tulajdonosa úgy fogalmazott, hogy a tranzakciós illeték megemelése a tervezett 130 milliárd forintról 280 milliárdra jelentős tehertételt okoz a vállalkozásoknak. Az új adó nemcsak a már jelen lévő vállalatok gazdálkodását sújtja, de taszítja az idetelepülni szándékozókat is, s emellett forráskivonásra késztetheti a bankokat is – tette hozzá. A vállalkozó szerint a tranzakciós adó a közép- vagy nagyvállalatokat is arra szoríthatja, hogy áthelyezzék külföldre számlavezetésüket és pénzügyi forgalmukat. A többkulcsos szja megszüntetésével nemcsak a költségvetésen ütött 500 milliárd forintos lyukat a kormány, de a tranzakciós illetékkel a magyar gazdaságot és a bankrendszert is a padlóra küldheti – mondta.