A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kedden született, ma nyilvánosságra hozott döntésével tizenegy pénzintézetre összesen csaknem 9,5 milliárd forint bírságot szabott ki, mert összehangoltan, egymással egyeztetve korlátozták a devizahitelek végtörlesztését. Büntetést kapott a Budapest Bank, a CIB, a Citibank, az Erste, a K&H, a TakarékBank, az MKB, az OTP, a Raiffeisen, az UCB Ingatlanhitel Zrt. és az UniCredit. A GVH elmarasztalta az FHB-t is, bírságot azonban nem szabott ki a bankra, mert bár tudott a kartellről, abban nem vett részt.

A GVH megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, s ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.

A GVH a rendelkezésére álló információk, különösen okirati bizonyítékok alapján (e-mail levelezések, belső feljegyzések) megállapította, hogy a pénzintézetek egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében összehangolták magatartásukat. Ennek részeként a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, emellett egyes bankok között kétoldalú egyeztetésekre is sor került. Mindezek alkalmasak voltak arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat.

A bírság kiszabásánál a versenyhivatal az egyes bankok esetében a 2011-ben az ingatlanfedezetű jelzálog-hitelezésből elért kamat-, jutalék- és díjbevételek összegéből indult ki. A kiszabott bírságok közötti nagyságrendi különbségek abból adódnak, hogy a pénzintézetek ezen bevételei között jelentős különbségek mutatkoznak, és az egyes bankok jogsértésben betöltött szerepe is eltérő volt.

A bírság meghatározásánál súlyosbító körülményként értékelte a GVH, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 százalékot. Felróható továbbá a vállalkozásoknak, hogy összehangolt magatartásuk eltér az elvárhatótól, mivel jelentős mértékben korlátozta az érintett pénzintézetek közötti versenyt.

Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idő alatt jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.

A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank magatartását is, erre a pénzintézetre azonban nem szabott ki bírságot. Egyrészt azért, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak. Másrészt az FHB-t eddig nem kellett elmarasztalni hasonló jogsértés miatt, míg a többi pénzintézet jogsértését a GVH a bankközi jutalékot vizsgáló eljárásban korábban már megállapította.

A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a bankok részvételével tartott egyeztetéseken (úgynevezett retail risk reggelin) résztvevő személy nem a Magyar Cetelem Bank, hanem a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó UCB Ingatlanhitel nevében nyilatkozott, így ez utóbbi vállalkozás jogsértését állapította meg a GVH, ezzel együtt a Magyar Cetelem Bankkal szemben megszüntette az eljárást. Az eljárás kettős jogalapon, egyrészt a magyar versenytörvény, másrészt pedig – a tagállami érintettségre tekintettel – az uniós jog alapján volt folyamatban.

Ezzel védekeztek a bankok

A GVH szeptember végén nyilvános tárgyalást tartott az ügyben, az álláspontjukat akkor ismertető bankok többször is sérelmezték, hogy a hatóság csak azokat az adatokat vette figyelembe, amelyek a pénzintézetek bűnösségét támasztják alá, az annak ellenkezőjét bizonyító tényeket viszont figyelmen kívül hagyta. A pénzintézetek tagadták, hogy bármiben megállapodtak volna, ezt szerintük semmi nem is bizonyítja. A bankok szerint a végtörlesztés kapcsán mindenki számára egyértelmű volt, hogy az komoly veszteséget okoz a számukra, melyet nem célszerű tovább növelni azzal, hogy proaktívan kínálják forintalapú kölcsöneiket a devizahitelek kiváltásához.

A bankok sérelmezték azt is, a GVH nem vizsgálta részletesen, hogy az egyes pénzintézetek milyen stratégiát követtek a végtörlesztés során. A mindenki számára rendelkezésre álló, nyilvános információkból mindenki ugyanarra a következtetésre jutott: minél több forinthitelt nyújtanak a bankok a devizakölcsönök kiváltásához, annál nagyobb veszteséget okoz a végtörlesztés a szektornak. Ám, hogy ki milyen stratégiát követ, azt az egyéni üzleti döntései és lehetőségei határozták meg. Ezért nem drágítottak egységesen azok a bankok, melyek a kamatemelés mellett döntöttek, de voltak olyanok is, melyek új hitelkiváltó terméket dobtak piacra, vagy alacsonyabb kamaton adták meglévő kölcsönüket – hívták fel a figyelmet a bankok képviselői.

A bankok szerint nem igaz, hogy nem voltak olyan aktívak a végtörlesztés kapcsán, illetve az új forinthitelek nyújtásában, mint amenyire lehettek volna. A végtörlesztés, a visszafizetett devizahitelek lezárása önmagában rengeteg munkát jelentett a bankok számára, ennek ellenére így is jóval több új forintalapú jelzáloghitelt nyújtottak, mint az azt megelőző időszakban. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a végtörlesztést megelőző két évben egyetlen hónapban sem haladta meg a 20 milliárd forintot az új forintkölcsönök összege, ezzel szemben 2011 decemberében 40 milliárd, 2012 januárjáben 60 milliárd, februárban pedig 35 milliárd forint ilyen hitelt nyújtottak a bankok.

Vitatják a döntést

Bíróságon támadja meg a GVH döntését az OTP. Közleménye szerint a bank továbbra is fenntartja, hogy semmilyen módon nem hangolta össze stratégiáját más pénzintézetekkel a fix árfolyamú végtörlesztések korlátozása érdekében. Az OTP döntései piaci racionalitáson alapultak, az üzletileg ésszerű lépések nyilvánosan hozzáférhető információkat és belső üzleti számításokat mérlegelve születtek – hangsúlyozza a pénzintézet. A bank nem követett el jogsértést a vizsgálatban érintett forinthitelek üzleti paramétereinek meghatározásakor, ezért a GVH döntése miatt a határozat felülvizsgálatát kezdeményezi a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál.

Az OTP jogkövető magatartást tanúsított, a vonatkozó törvényi előírásokat maradéktalanul betartotta. A végtörlesztéshez kapcsolódóan új hitelkiváltó terméket vezetett be, és mindent megtett annak érdekében, hogy a lehető leghosszabb ideig elérhetőek legyenek a forinthitelek a rögzített árfolyamon történő végtörlesztéshez. A bank személyi és tárgyi kapacitásainak határáig elmenve, meghosszabbított nyitva tartással, erőforrásainak átcsoportosításával biztosította a hitelkiváltás lehetőségét ügyfelei számára, ennek következtében nem maradt olyan megalapozott hiteligény, amit az OTP nem elégített ki. A hitelkiváltó konstrukciónak is köszönhetően a bank forinthitel állománya a vizsgált időszakban lényegesen nőtt, ez önmagában is cáfolja a GVH által vélelmezett versenykorlátozó tevékenységet – olvasható a közleményben.

Az OTP a kiszabott bírságot a törvényi előírásoknak megfelelően befizeti, ugyanakkor a bírság összegét is aránytalanul magasnak és diszkriminatívnak tartja. A GVH ugyanis a bankokra kiszabott bírság több mint 40 százalékát rótta ki a pénzintézetre, miközben a bank részesedése a devizaalapú hitelezésből nem éri el a 20 százalékot – hívja fel a figyelmet az OTP.

Az MKB teljes mértékben megalapozatlannak tekinti a GVH határozatában foglaltakat. Közleménye szerint a bank továbbra is fenntartja a fix árfolyamú végtörlesztésekkel kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárásban következetesen képviselt álláspontját, amely szerint a végtörlesztéssel kapcsolatos tevékenysége során mindenben a jogszabályi feltételeknek megfelelően, jogszerűen járt el, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonatkozó szabályokat semmilyen módon nem sértette meg. Ezen a véleményen a GVH mostani, tetemes bírságot kiszabó határozata sem változtat – hangsúlyozza a pénzintézet. Az MKB – amely a piaci részesedéséhez és a banki átlaghoz képest is jóval nagyobb részarányt vállalt a végtörlesztésből – álláspontja védelme érdekében bírósághoz fordul.

Az UniCredit megkapta a bírságról szóló határozatot, és elkezdte az indoklás tanulmányozását. A bank meggyőződése és legjobb jogi tudása szerint nem követett el kartellvétséget – válaszolták megkeresésünkre a pénzintézetnél. A bírságot az UniCredit természetesen befizeti, mivel az attól függetlenül kötelező, hogy az indoklás tanulmányozását követően a fellebbezés mellett dönt-e a bank – fogalmaztak.

Az Erste jelenleg vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal közel száz oldalas határozatát, az esetleges jogi lépésekről később születik döntés. A bank továbbra is fenntartja az eljárás során végig képviselt álláspontját, amely szerint a végtörlesztés kapcsán nem hangolta össze stratégiáját a többi érintett bankkal, nem osztott meg üzleti titkokat és semmilyen átfogó tervben nem állapodott meg a többi pénzintézettel – derült ki az Erste lapunknak küldött válaszából.

A K&H egyelőre tanulmányozza a GVH döntését. A bank később dönt arról, hogy megtámadja-e bíróságon a versenyhivatal határozatát – tájékoztatták a Népszabadságot a pénzintézetnél.

A Citibank továbbra is elutasítja az ebben az eljárásban ellene felhozott vádakat. A pénzintézet eddigi működése során, és a jövőben is a vonatkozó törvények és jogszabályok betartásával működik - reagáltak a banknál a versenyhivatal döntésére.

A CIB megkapta a GVH határozatát, amelyet megalapozatlannak tart – mondták lapunknak a banknál. A pénzintézet bíróság előtt kívánja megtámadni a versenyhivatal döntését.

Egy hónapjuk van fizetni

A Gazdasági Versenyhivatalnál az MTI érdeklődésére elmondták: az érintett pénzintézeteknek a kiszabott bírságot 30 napon belül kell befizetniük, kivéve ha a végrehajtás felfüggesztését kérik. Ebben az esetben annak elbírálásáig ugyanis a végrehajtás nem foganatosítható, illetve akkor sem, ha a bíróság helyt ad a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek.

A GVH határozata annak közlésével alaki jogerőssé vált. A határozat bírósági felülvizsgálatát azonban a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet kérni. Amennyiben tehát nem kérik a felek a bírósági felülvizsgálattal egyidejűleg a végrehajtás felfüggesztését, a 30 nap elteltével végrehajtható a határozat - közölte a GVH.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e részletfizetés, a GVH azt közölte: versenyhivatali eljárások esetében részletfizetést kizárólag a határozat meghozatala előtt lehet kérni, a jelen ügyben azonban a bankok nem kértek részletfizetést, a döntés után pedig nincs jogszabályi lehetőség részletfizetés engedélyezésére.

Rogán Antal nagyon sajnálja

A kartellezés felett nem lehet szemet hunyni - reagált Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője az Indexnek azt mondta: nagyon sajnálja, hogy a gyanúja beigazolódott, és a versenyhivatal szerint is összejátszottak a pénzintézetek. Úgy vélte, ezzel az akcióval a bankok több tízezer embertől vették el a lehetőségét, hogy éljen a végtörlesztéssel.

Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke 2011. október 4-én jelentette be: kartellezés gyanúját veti fel, hogy a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének engedélyezését követő napokban több bank megemelte forinthiteleinek kamatát. Ezért arra kérte a GVH elnökét, vizsgálja ki, hogy a versenytörvényt megsértve összejátszottak-e a bankok a hitelkamatok megemelésekor, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét is kérte, állapítsa meg, hogy a bankok a pénzintézeti és a fogyasztóvédelmi törvények betartásával jártak-e el a forinthitelek kamatainak megdrágításakor.

Az egyes pénzintézetekre kiszabott bírságok:

- Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank 283.500.000 Ft
- Cib Bank Zrt. 835.400.000 Ft
- Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepe 800.000 Ft
- Erste Bank Hungary Zrt. 1.725.700.000 Ft
- Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 983.300.000 Ft
- Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 1.000.000 Ft
- MKB Bank Zrt. 783.000.000 Ft
- OTP Bank Nyrt. 3.922.400.000 Ft
- Raiffeisen Bank Zrt. 583.600.000 Ft
- UCB Ingatlanhitel Zrt. 63.200.000 Ft
- UniCredit Bank Zrt. 306.300.000 Ft

Minden részletre kíváncsi a versenyhatóság