A magyar gazdák összességében közel 240 milliárd forint támogatással kevesebbet kapnak a következő uniós költségvetési ciklusban, mintha a 2013-as évi szubvenciókat „kivetítenék", s az elmúlt év számai lennének érvényben 2020-ig – mondta Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. Határozott véleménye, hogy hamis a kormány azon kijelentése, amely szerint a honi agrárgazdálkodók több pénzhez jutnak a következő 2014-2020-as uniós költségvetésében. A kabinet rendre azt hangsúlyozza, hogy például 212 milliárd forint plusz forrás jut az állattenyésztőknek.

A magyar elöljárók arról beszélnek, hogy a korábbi ciklushoz képest javul a gazdák helyzete, azonban – Nagy Tamás szerint – 2013-hoz kell hasonlítani a helyzetet, s annak számaival kalkulálni a következő költségvetési ciklusra, hiszen ekkor érte el a magyar gazdák támogatási szintje más, régebbi uniós országok szintjét. Ráadásul miután elértük ezt a szintet, ez maradhatna a következő időszakban, ami azért sem lenne mellékes mert a termelők immár ezekre a forrásokra rendezkedtek be.

A számok magukért beszélnek – hangsúlyozta. Tavaly az Európai Unióból 1318 millió euró közvetlen támogatást kaptunk, ezzel szemben a 2014-2020-as időszakban éves átlagban 1270 millió euró szubvenciót hagyott jóvá Brüsszel. Ez pedig azt jelenti – a kormány minden magyarázata ellenére –, hogy éves átlagban 14 milliárd forintos csökkenés lesz. Ez a költségvetési ciklus egészében mintegy 100 milliárd forintos veszteség. A vidékfejlesztési támogatások esetében hét év alatt mintegy 130 milliárd forint a kiesés.

A számokat bontották is. A részletes kalkulációk szerint 2013-ban a közvetlen támogatás 395 milliárd forint volt, míg a következő költségvetési ciklus éves átlaga 381 milliárd. Ez 14 milliárdos kiesés évente. A vidékfejlesztési szubvenció éves átlaga 2020-ig 148 milliárd forint, ami 19 milliárd forintos csökkenés a 2013. évi, 167 milliárdhoz képest. A vidékfejlesztés nemzeti kiegészítése 42 milliárdról süllyed 19 milliárdra. Az ígért nemzeti szubvenció viszont növekszik 50 milliárdról éves átlagban 72 milliárd forintra. Ez évi 22 milliárdos többlet a 2013. évihez képest. Ha az éves változásokat összeadjuk, akkor 238 milliárd forint mínusz jön ki, ahhoz képest, mintha a hét éves ciklusban végig a 2013. évi számok lettek volna érvényben.

A MOSZ elnöke megjegyezte: 28 európai uniós ország közül senki nem választott olyan degressziós rendszert, mint Magyarország, azaz egy bizonyos terület felett teljesen elveszik az uniós pénzeket. Szerinte abszurd az a kormány álláspont, hogy magántulajdon és magántulajdon között különbséget tesz.

Mindezeket tetézi, hogy a kormány 2015 évre az Agrár Környezetgazdálkodási Programot „felfüggesztette". (Az AKG a környezetkímélő technológiák alkalmazása miatt felmerülő igazolt többletköltségek kompenzálására szolgál.) A régi program ugyanis augusztus 31-én lejárt, és sem új program meghirdetése, sem a futó program egy éves meghosszabbítása nem történt meg. Ez további mintegy 50 milliárd forintos kiesést jelent a gazdáknak.

A MOSZ így azt kéri a kormánytól, hogy ha lehet még lépjen vissza ettől a rendszertől. Gondolkozzon azon, hogy a honi agrárgazdaságot hogyan lehetne a jelenleginél hatékonyabbá tenni. Nagy Tamás szerint a jelenlegi számaik szerint a magyar agrárgazdaság teljesítménye most az 1990 évinek alig háromnegyede. Amennyiben a kormány által kidolgozott támogatási rendszer marad életben, akkor 2020-ban a szektor teljesítménye az említett bázis 75 százaléka alatt lesz. E mellett a jelenlegihez képest a foglalkoztatás és az állatállomány is csökkenni fog.